Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Várnai Dezső: Az esztergomi királyi palota építési szakaszai

AZ ESZTERGOMI KIRÁLYI PALOTA ÉPÍTÉSI SZAKASZAI Az esztergomi érsekségnek a Műemlékek Országos Bizottságához intézett felkérésére Gerevich Tibor elnök 1934-ben nagy hírű építész szakértőjével, Möller István műegyetemi professzorral vizsgáltatta meg az esztergomi vár omladozó nyugati falait. Möller a várfal felső pereméről lehulló kövek védelmére beton-védőréteget, az akkor legmegfelelőbbnek ítélt eljárást alkalmazta. Möller Istvánnak 1934 őszén bekövetkezett halála után hivatali utódja, dr. Lux Kálmán műszaki főtanácsos, Möller asszisztense már nem folytatta az akkor már elavult védőmódszert, hanem a várfal mögötti földfeltöltés eltávolítása után kőcserélést és a falak külső-belső hézagolását rendelte el Möller legtehetségesebb tanítványánál, a vár építésvezetőjénél, Alaxa Kálmán építészmérnöknél. Alaxa 1934 őszén, a munkák végén az időközben elrendelt földrézsűzés közben váratlanul rendkívül érdekes építményre lelt. A várkápolna nyugati kapuzata teljes épségben került elő a földből. Ezután a feltöltés, ami csupán a török háborúk idején, a földbástya ágyúterasza létesítésekor keletkezett, a rom egyengetésekor lebontott, illetve lehullott freskós kváderköveket és faragott tagozatokat szinte ontotta. Az in situ maradt és a lehullott kövek feltűnően friss festései és vakolatrétegeinek megóvására gipszes habarcs rögzítés készült az éppen ott dolgozó Nikássy Lajos képrestaurátor-festőművész által, aki akkor a képtár táblaképeit restaurálta.

1 Az építésvezető utóda 1935 tavaszáig Toldy János építészmérnök, a helybeli ferences gimnázium kollégium-épületének tervezője és építési vállalkozója volt. Ezután a sorok írója — aki előzőleg a zsámbéki feltárási és konzerválási munkáknál, Lux Kálmán építésvezetőjeként működött, és aki szakmai tudásának teljes latbavetésé58. kép. Rótegvonalas helyszínrajz