Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Szanyi József: Műemlékvédelem a budai várnegyedben

54, kép. Szent ha roi óság utca 2. A saiokerkély részlete centrumban, nagyarányú mégha időszakosan is — a gyalogos tömegmozgás, és e miatt a jelenlegi 40 km/ó sebességcsökkentést legalább 30 km/ó megengedhető sebességre kellene korlátozni. A területen bonyolódó gépjármű- és gyalogos közlekedés összefonódása, de helyenként az utcák szűk keresztmetszete is indokolná, hogy kiemelt, járdaszegély nélküli útburkolat készüljön. Ennek szükségességét a közlekedési rendészettel sajnos, nem lehetett elfogadtatni. A forgalom egyirányúsítása is vitatható, mert az utcakép esztétikai megjelenése az utcában oda-vissza történő mozgással ismerhető meg. A közlekedési táblák mérete és helyei is tennivalókat kívánnak, zavarják az épületek utcaképi érvényesülését. Vitathatatlan, hogy a gépjárműforgalom miatt is korszerűsíteni kellett az útpályák felületképzését (másrészt a környezet rendezettségéhez ez is hozzátartozik). A terület atmoszférájához, az építészeti követelmények esztétikus megoldásához azonban az útburkolat textúrája és rajza is hozzátartozik, tehát e területen a kőburkolatos kiképzést megfelelőbbnek tartjuk az aszfaltozással szemben. A közvilágítás korszerűsítése is sok vitára adott okol, de nem a korszerűség és a jobb világítás miatt merültek fel ellenvélemények, hanem csak a lámpatestek formai megjelenésének kérdésében. A régi öntöttvas lámpaoszlopokat formailag megszoktuk, de egyben egy bizonyos kort képviseltek, tagozott eklektikus formálásuk pedig (a legtöbb emberre) kedvezőbb hatást tett, mint a sima, egyszerű díszítetlen formák. 55. kép. Táncsics Mihály utca 16. Az utcai homlokzat földszinti ablaka A Mátyás-templom helyreállítása A terület legjelentősebb alkotása és legnagyobb költséget igénylő helyreállítási munkái közé tartozott. A Várhegynek mindig egyházi központja volt a Nagy boldogasszony plébániatemplom (1245 1970). Háromhajós bazilikális elrendezésű templom alaprajzi elrendezését és részletét tekintve burgundiai hatást mutat (pl. az egyenes záródású mellékszentélyek). IV. Béla idejéből a déli hátsó kapuját és a nyugati homlokzat rózsaablakát emelhetjük ki. 1200-tól pedig a német gótika hatása figyelhető meg rajta. A gótikus szobrászatunk legkiemelkedőbb alkotása pedig a Mária-kapu nyitott előcsarnoka a három királyok kápolnája, a Mindszent-kápolna Nagy Lajos és Zsigmond korához fűződik, majd a prágai Parlerműhely közreműködésével a bazilikális templomot csarnok-templommá alakítják, de számos átépítésen megy át, mai alakja pedig Schulek Frigyestől (1873 -1896) származik. A második világháborús károkat, a teljes külső és a szerkezeti részek felújítását 1950—1964 között Borsos László építész tervezése és művezetése mellett végezték. Csak ezt követőleg, 1965-ben kezdődött meg az épület belső falfestési és freskóhelyreállítási munkája. A belső falfelületet a schuleki