Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Szanyi József: Műemlékvédelem a budai várnegyedben

telményét is meg kell oldani, és törekedni kell a humánus szempontok tökéletes kielégítésére is. A fejlesztést pedig csak a terület összefüggéseinek feltárása alapján — az egész beépítési tömbre kiterjesztve — lehet megoldani. Az épületek fűtését, benapozását, az udvarok átszellőzését, kertészeti kiképzését, a takarítást, kapunvitást vagy kapuzárást, de nem utolsósorban a hulladékelszállítást is csak így lehet kielégítő és színvonalas módon megoldani. A megfelelő szintű közművesítés és igényes korszerűsítés pedig előírásszerű követelmény volt. A történelmi értékek megőrzése, az ilyen jellegű városrekonstrukció századunk olyan műszaki problémája, amely világviszonylatban is mozgatója lehet az építészek fantáziájának, hiszen helyszíni kötöttségek és adottságok mellett kellett, illetve lehetett a korszerű és mai emberi követelményeket kielégíteni ( 15. kép). Archeológiai leletek Az archeológiai leletek helyszíni megőrzése és bemutatása is fontos szempont, mert ezek képezik a kontinuitást. Minden objektum helyreállítását építészettörténeti és archeológiai kutatás 52. kép. A Mátyás-templom belseje 1945 után előzte meg, és a beépítésre kerülő ingatlanokon is gondos feltáró munkát hajtottunk végre. Hiszen a történelemből ismertük, hogy pl. IV. Béla koncepciója Budát az ország egyik legfontosabb központjává tette. A feltárás során gazdag román kori település nyomai kerültek elő a Mátyás-templom másodlagos töredékeiben, és oklevél szerint 1247ben már állott a Mária-templom is egy kisebb településsel együtt. 1254-ben pedig már elkészülhetett a domonkos rend budai kolostora és a Szt. Miklóstemplom is, mert a leírások szerint itt tartották a rend káptalani gyűléseit. Ez utóbbi hely kutatása is gazdag román és gótikus leletanyagot hozott napvilágra. A kor fejlett középkori kőfaragó műhelyéről tanúskodnak a feltárt és bemutatásra került ajtó- és ablakkeretek, a mérműves részletek, az oszlopfők és zárkövek és ezek mellett a házak kapuiban megjelenő gazdag ülőfülkesorok. A középkorban már végleg kialakult a városszerkezet is, amely lényegében a mai Budát is meghatározta. A terület sajátos építészeti arculata, hármas tagolódása — amelyet ma is tükröz ebben a korban alakult ki: egyházi, királyi és polgári. A virágzó középkori kultúra értékeit - ha leheteti helyszíni megőrzéssel kívántuk bemutatni, és további töredékeit pedig a Budapest Történeti Múzeum vette gondozásba. Néhány fontos archeológiai területet, mint a Domonkos-templom romjait, a Mária-Magdolnatemplom különböző építési periódusait és a Babitssétányon feltárt középkori zsinagógát alapfalaival és részleteivel együtt a helyszínen kívánjuk bemutatni. A várterület ásatásai és archeológiai feltárásai nem voltak hiábavalók. Az archeológiai és építészettörténeti vizsgálatból megállapítható, hogy a Várhegy egyházi és világi középületei, főúri és polgári lakóházai nem érték el a kor nemzetközi színvonalát, de Buda egységes városképének kialakulását nagyban elősegítették. Város- és utcakép Meglevő és kialakult városképpel állunk szemben. Jelenlegi feladatunkat e téren annyiban lehetett meghatározni, hogy tekintettel voltunk a városképben megjelenő karakteres építészeti formákra, plasztikus elemekre, jellegzetes sziluettképző alkotásokra, valamint az utcaképben feltáruló építészeti egység és harmónia megőrzésére. Néhány metszetrajzzal és fényképpel érzékeltetem a városképi kialakulást (22., 23., 46., 47., 49. kép). Közlekedés, út-, térburkolat, közvilágítás A várnegyed területén csak cél- és helyi forgalmi igény merül fel, mert Budapest városszerkezetében kialakult térbeli helyzeténél fogva nagyrészt mentesül az áthajtó, napról napra növekvő forgalomtól. A terület kialakult és meghatározott városszerkezeti jellege pedig determinálja a forgalmi lehetőségeket, Mint idegenforgalmi