Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Szanyi József: Műemlékvédelem a budai várnegyedben

téneti arculata, mert az épületek nagy része a középkor gazdag formáiról tanúskodik. A városrekonstrukció kapcsán a történelmi hitelességre való törekvés mellett az egykori utcakép egységének megőrzése, a foghíjbeépítések — a városszerkezet, a telekosztások megtartása és számos értéktelen udvari építmény felszámolása, a külső városképi egység és a belső atmoszféra megteremtése volt a sajátos szempont, de még a közműhálózat felújítását, az útburkolatok javítását is lényeges kérdésként kezeltük. Néhány hátralevő foghíj beépítésével és köztük a Hiltonszállóval egyre teljesebbé lesz a történeti városrész rekonstrukciója. Azonban a középkori beépítés zártságának szükségszerű megteremtéséhez hozzátartozik a Tárnok utca és Szt. Háromság tér sarkán levő üres terület beépítése, valamint Szt. György tér épülettel való lezárása is (az egykori József főhercegi épület helyén). A Tóth Árpád sétány gondozott állapotához hasonlóan tervezzük kialakítani a Babits Mihály sétányt is, amely a Halászbástyától a Bécsi-kapuig a gyalogos közlekedést szolgálja, A budai Várat, mint történeti jellegét őrző, műemlékekben gazdag városrészt az építésügyi és városfejlesztési miniszter a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben 1966-ban műemlékileg védett területté nyilvánította. Az intézkedés a műemlékvédelem kiterjesztését jelenti, a területiség pedig az urbanizációs jellegét tükrözi, és a lényege abban áll, hogy a történeti folyamatosságot, a történeti értékükben egységes területként, zárt egységükben védjük. A régi épületek felhasználása Az építészet gyakorlati szerepe és jelentősége a használati értékben, a felhasználás módjában rejlik. Minden építészeti mű meghatározott funkció érdekében, a vele szemben támasztott gyakorlati igények kielégítése folytán jön, illetve jött létre. Az építészetnek mint téralkotó művészetnek jelentősége és különleges tulajdonsága is abban áll más művészeti tevékenységtől jellemző különbsége is abban van , hogy alkotásmódja és kifejezési eszköze háromdimenziós, és magába fogadja az embert. Eredménye a természeti térrel szemben létrehozott, attól leválasztott és elhatárolt belső tér. Az építészeti alkotások térbeli rendje szerint megkülönböztetünk külső és belső tereket. A felhasználás szempontjából azonban most csak a belső tér problémájára utalunk. A belső térnek az építészeti értékelésben mindig döntő kritériuma volt, ami a gyakorlati használhatóságát is jelenti. Ez az élet színtere, védelmet nyújt, és egyben keretét képezi az emberi életnek. Az építészet elsősorban a térformálással kapcsolódik a korhoz, a mindennapi élethez, és esztétikai hatása is van a használóra. Döntő az építészeti téralakításnak az emberre mint használóra gyakorolt hatása, a hatáskeltés egymást kiegészítő 26. kép. A Szentháromság utca 1945-ben részleteinek felismerése, amelyek az eredetiség és az esztétikai érték megőrzése szempontjából igen fontosak. A belső tér tehát a végtelen térnek építészetileg megfogalmazott (emberi léptékű) hányada. A felhasználás során (mint pl. a budai Vár hét évszázada alatt is) a társadalmi viszonyok és igények változása a belső tér állapotában is nyomot hagy. A történelmi változás, fejlődés az építészet minőségének differenciáltságát tükrözi, egy épület sajátszerűségét alkotja. A társadalmi változásokat követő épületkategóriák és épületfajták a felhasználásuk során számtalan átépítést és módosítást éltek át. Vannak napjainkban is változatlan állapotúak, amelyek mint a történelmi múlt emlékének örökbecsű tanú jelei maradtak fenn, csupán állagvédelmen és a szükségszerű restaurációs beavatkozáson mentek át. Látható, hogy a felhasználás általában korszerűsítést és átalakítást igényel, mert az új funkciót az objektum meglevő adottságaival már nem lehet kielégíteni. Azonban a mai követelményeket, mint pl. higiénia, fűtés vagy világítás stb. is biztosítani kell. Változtatás szükséges akkor is, ha a mai felhasználást az alaprajzi diszpozíciós rendszerek nem tudják maradéktalanul kielégíteni, mert új térkapcsolatokra vagy térfolyamatokra tartunk igényt, amelyet néha csak bővítéssel vagy nagyobb mérvű átéjűtéssel lehet megoldani. Az I * 51