Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Román András: Az ICOMOS III. közgyűlése és kollokviuma

AZ ICOMOS III. KÖZGYŰLÉSE ÉS KOLLOKVIU MA Az 1972. esztendő a magyar műemlékvédelem ünnepi éve volt. Száz éve alakult meg a Magyar­országi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága, ezen időponttól beszélhetünk szervezett műemlékvéde­lemről hazánkban. A centenárium volt az a leg­főbb indíték, amelynek alkalmából az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság kérte, és az ICOMOS Végrehajtó Bizottsága 1970. november 23-án ránk is bízta az ICOMOS III. kongresszusának rende­zési jogát. Az ICOMOS 1 története közismert, így e beszá­moló keretében nem kell róla részletesebben szólni. A történelmi jelentőségű 1964. évi velencei Kongresszust, ahol az ICOMOS megalakítását elhatározták és a Velencei Chartát elfogadták, 1965 júniusában a Krakkóban, illetőleg Varsóban megtartott I. kongresszus követte. Itt jött létre formálisan is a műemlékvédelem legjelentősebb nemzetközi szervezete. Azóta fáradozik legfőbb célkitűzései valóra váltásán: fellendíteni a műemlé­kek és védett együttesek kutatását; elősegíteni megőrzésüket és helyreállításukat; felébreszteni és fejleszteni az egyes országok népeinek és hatóságai­nak érdeklődését a műemlékek, a védett együtte­sek és általában kulturális örökségük iránt. 1968-ban Oxfordban tartották a II. kongresz­szust. A legfőbb feladat ekkor az volt, hogy az UNESCO elismerje az ICOMOS-t A kategóriájú nemzetközi szervezetnek. Másik fontos célként azt tűzték ki, hogy az adott szervezeti keretek között meginduljon az ICOMOS titkárságának munkája ezzel együtt az egész szervezet rendszeres, állan­dó tevékenysége. A kongresszus keretében tartott kollokvium szintén nagyon jelentős és égető, a gyakorlatban nap mint nap jelentkező témát tár­gyalt: a műemlékvédelem és az idegenforgalom kölcsönhatását. Ilyen előzmények után kellett hozzálátni az 1972. június 26 — 30-i időpontra kitűzött III. kongresszus előkészítéséhez. Az ICOMOS végre­hajtó bizottsága elfogadta azt a javaslatunkat, hogy a kollokvium témája ez alkalommal a ,,Modern építészet történeti együttesekben és műemlékekben" legyen. Ez a kérdés nemcsak a , műemlékvédelem egyik legégetőbb, legtöbb vitára alkalmat adó problémája, de arra is alkalmas, hogy elvi és gyakorlati következtetéseket lehessen levonni belőle a régi és az új építészeti széleseb­ben véve: esztétikai — egységéről; a múlt, jelen és jövő kívánatos szintéziséről a településekben vagy azok védett együtteseiben. Nem titok az sem, hogy javaslatunk megtételekor az is ösztönözte a magyar szakembereket, hogy az e témakörbe tartozó kér­dések megvitatásához, a megvalósult gyakorlat bemutatásához méltó és jó környezet a budai Vár­negyed, műemlékvédelmünk és modern építésze­tünk reprezentatív együttes alkotása. Tisztán láttuk azonban azt is, hogy a kongresz­szus nem lehet csupán a műemléki szakemberek szervezeti és szakmai tanácskozása, hanem ennél fontosabb célokat is szolgálnia kell. Egyrészt a szocializmust építő társadalom, a köztulajdonon alapuló műemlékvédelem jó propagandájának kell lennie, biztosítva azt, hogy az idelátogató külföl­diek kedvező összképpel távozzanak hazánkból. Másrészt azt a feladatot szántuk kongresszusunk­nak, hogy az ország közvéleménye — a centená­rium más rendezvényei mellett — e nemzetközi tanácskozásbé)l is elmélyítse kapcsolatát a műem­lékvédelemmel, minél jobban megismerje mun­kánkat, a kulturális nevelés szolgálatában kifej­tett tevékenységünket. Már elöljáróban megálla­pítható, hogy a kongresszus mindkét vonatkozás­ban beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A kongresszust megelőzően az Országos Műem­léki Felügyelőség konzultatív tanácskozásra hívta össze az ICOMOS-ban tömörült szocialista országok műemléki intézményeinek és az ICOMOS nemzeti bizottságainak vezetőit. Az 1972. június 23-i megbeszélésen a következők vettek részt: P. Ber­benliev (Bulgária), L. Deiters (Német Demokratikus Köztársaság), V. Dragut (Románia), E, Hruska (Csehszlovákia), */. Lichner (Szlovákia), S. Lorentz (Lengyelország), V. Novotny (Csehország), /. Zdravkovic (Jugoszlávia). Magyarország részéről dr. Dercsényi Dezső, az ICOMOS Nemzeti Bizottság elnöke és dr. Merényi Ferenc, az OMF igazgatója vett részt a tanácskozáson. Megfigyelőként jelen volt még dr. Barcza Géza, az OMF osztályvezetője és dr. Román András, az ICOMOS Nemzeti Bizottság titkára. Nagy sajnálatunkra nélkülöz­nünk kellett a Szovjetunió képviselőit, s még néhány meghívott hivatali vagy ICOMOS-vezetőt. A konzultatív tanácskozáson a jelenlevők teljes

Next

/
Thumbnails
Contents