Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Pusztai László: Az OMF Építészeti Múzeumának négyéves működése

jelentős a debreceni városházához, a Rezső téri Ferenc József-templomhoz, a Rákóczi út 504l-es számú telkének beépítéséhez, valamint a Rákóczi út és Síp utca sarkának beépítéséhez készült tervek. Györgyi Géza tervrajzai a berlini Művészeti Akadémia épületéhez és néhány kerti pavilon terve a historizmus korának értékes emlékei. A kortársakkal való együttes szereplés és a munka által való összetartozás magyarázhatja hogy egy-egy terv képviseli Kós Károlyt (3 db), Zoltai Lászlót (1 db), Kaesz Gyulát (1 db), Schaefer Ferencet (1 db), Brudenz Jánost (1 db), valamint egy unikum számba menő diákkori rajz Hauszmann Alajost. A Kaesz-életmű építészeti szempontból problematikus, még a szaktudomány által sem kellően vizsgált, felbecsülhetetlen értéket képviselő hagyatéka 2000-nél több rajzával, a nagyvonalú tervező építész és a még nagyobb tehetséggel megáldott, az európai áramlatokkal szorosan együtt haladó belsőépítész-bútortervező művészember világába vezet el. Majdan Kaesz Gyula művészi munkásságát feldolgozó kutató számára a múzeum gyűjteményében méltó helyet elfoglaló hagyaték kimeríthetetlen kincsesbányának fog bizonyulni. A hagyaték anyagában Kaesz első, még a szecessziós korszakát idézik a szombathelyi és debreceni köztemető ravatalozójához készült tervek, melyekkel mindkét alkalommal első díjat nyert, s a magyar építészettörténet ezen korszakának is ismeretlen darabjai voltak (371. kép). Ebbe a körbe sorolhatók még a vencsellői Hirkisch-féle művészház tervei, melyek még grafikai alkotásoknak is beillő gondos munkák. A modernebb törekvések, már a Bauhaus-irányzat hatására készített kiállítási pavilonjai, a kortársait messze meghaladó 372. kép. Kaesz Gyula: Nemzeti Takarékpénztár, bejárati csarnok, 1 934 vagy talán a modernebb formák észszerű alkalmazásába vetett hitének és rendíthetetlenségének bizonyítékaként felsorakoztatható portálkiképzések a kor európai építészetével lépést tartó művészegyéniséget mutatnak. Két építészeti főműve a Nemzeti Takarékpénztár épületeinek (80 db) és a kassai Kereskedelmi Bank leheletkönnyű tervrajzai a tervezőművész internacionalitásának és egyéni formavilágának is nyilvánvaló bizonyítékai (372. kép). Bútor- és belsőépítészeti terveinek gyűjteménye egyedülálló), zömében a művészi inspiráció termékei és inkább a modernebb bútorformákkal való próbálkozások, mint a megvalósulás igényével fellépő művészi termékek. A két nagy jelentőségű gyűjteményi anyagnak fontos kiegészítése a Sebestyén Artúr munkásságát bemutató 54 db terv. Néhány, a Gellért Szállót és strandot megörökítő vázlatrajz és városrendezési terv tarthat számot érdeklődésre (373. kép). 373. kép. Sebestyén Artúr: A Fő utca ós a Tabán környékének rendezési terve, 1926