Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Pusztai László: Az OMF Építészeti Múzeumának négyéves működése

AZ OMF ÉPÍTÉSZETI MÚZEUMÁNAK NÉGYÉVES MŰKÖDÉSE Az Országos Műemléki Felügyelőség száz évre visszatekintő gyűjteményei, közülük is a Tervtár, Fotótár, és a ma már mintegy 30 000 kötetet számláló könyvtár csak a szakemberek által ismert, a nagyközönség előtt azonban máig is ismeretlen muzeális anyagot rejtenek. A gyűjtemények fejlesztési lehetőségei 1968-ban, nagymértékben bővültek, amikor az OMF hatáskörében megalakult a Magyar Építészeti Múzeum. Gyűjtési körét meghatározva, lehetőség nyílt arra, hogy az eddig még lappangó, a magyar építészettörténetre és műemlékvédelemre vonatkozó mindennemű muzeális anyagot, többnyire vásárlások, részint ajándékozás, esetleg leletmentés útján a múzeum számára megszerezzük, és majdan a tudományos feldolgozás érdekében a kutatók és a nagyközönség szolgálatába állítsuk. Bár a gyűjtés csupán négy éve folyik — ami nagy jelentőségű eredeti történeti dokumentumok felkutatása és rendezése számára egészen csekély időnek nevezhető — , máris jelentős eredményekről számolhatunk be. A gyűjtési munka nagy magyar építeszek eddig még nem bolygatott, nagyrészt feldolgozatlan és alig rendezett hagyatékainak felkutatásával indult. Reméltük ugyanis, hogy a családi hagyatékok érintetlen anyagában lesznek fellelhetők a XIX. és XX. századi hazai építészettörténet azon dokumentumai, amelyeknek egymás utáni elhelyezéséből kialakulhat az a váz, amely az elméleti munkát megalapozó, kézzelfogható tervés dokumentumanyagot alkotja. így építhető egymásra most már 4 év távlatából az a sor, amely Hauszmann Alajos, bár számban kevés, de történeti értékénél fogva jelentős anyagával kezdődik, majd tovább folytatódik Möller István, Foerk Ernő, Roth Miksa, Sebestyén Artúr, Györgyi Géza, Arkay Aladár, Wälder Gyula, Borbíró Virgil, Györgyi Dénes, Gregersen Hugó, Weichinger Károly, Kaesz Gyula, Arkay Bertalan, Sztehlo Lili és végül Weiner Tibor tervrajzaival. A 4 éves időtartam természetesen nemcsak ilyen jellegű gyűjtőfeladatok elvégzésére volt elegendő. Az említett jelentősebb építészek hagyatékainak megszerzése mellett számos egyéb, a magyar építészettörténet szempontjából értékes és érdekes terv, irat, könyv, fotó (negatív, pozitív, dia) és J. /:• 3=L y m. ' • 363. kép. Taresafürdő. A fürdőház terve, XVIII. sz. vége