Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Barcza Géza: Műemlékfelügyeleti tevékenység 1970-1972

sítsunk, elősegítve ezzel a tulajdonosra háruló kötelezettségek enyhítését. Az önálló gazdasági épületeknél és pincéknél a támogatás összege értékkategóriára tekintet nélkül 500 Ft lehet. Az eseti támogatás az anyagköltség erejéig, de legfeljebb 25 000 Ft-ig terjedhet. Műemléki hatósági tevékenységünkben jelentős szerepe volt az idegenforgalmi hivatalokkal, a tájegységi intéző bizottságokkal, valamint a különböző egyházak vezető testületeivel kialakított kapcsolatainknak is. Az egyházi szervekkel, valamint az Állami Egyházügyi Hivatallal és a megyei egyházügyi tanácsosokkal fenntartott szoros együttműködésünk eredményeképpen módunk volt reálisan elbírálni az egyházi tulajdonban levő műemlékekre benyújtott igények jogosságát. Az egyházi szervekkel kialakult kapcsolatunk egyik gyakorlati megnyilvánulási formájának tekinthető az OMF dolgozói, valamint különböző egyházi személyek közreműködésével és az egyházi vezetők szerkesztői munkásságával megjelentetett „Egyházi épületek és műtárgyak gondozása" című kézikönyv is, mely gyakorlati útmutatásaival konkrét segítséget nyújt a fenntartó egyházközségek részére, s ezáltal segíti hatósági munkánkat is. A műemlékvédelem társadalmi szervei A tárgyalt időszakban az 1968-ban megtartott sárospataki országos értekezlet útmutatásai alapján számos helyen alakultak meg, illetve alakultak újjá a műemléki albizottságok, és sor került a figyelő és jelentő szolgálatot ellátó aktívahálózat megszervezésére. Jelentős eredménynek tekinthetjük azt, hogy kezdeményezésünkre az egyes tanácsi szervek a műemlékek fokozottabb védelmére különböző példamutató intézkedéseket tettek, s több esetben tanácsi rendeletekben határozták meg a műemléki albizottságok feladatait és működési körét is. Külön is kiemelendőnek tartom a Vas megyei Tanács V.B. elnökének ilyen jellegű elnöki utasítását, valamint a Komárom megyei és a Borsod megyei tanácsok hasonló kezdeményezéseit, melyek intézkedéseket tartalmaztak a műemlékek megfelelő hasznosítására, fenntartására és a műemlékek szélesebb körben történő propagálására, ezen belül azok felhasználására a szocialista hazafiságra történő nevelésben. A tárgyalt időszak műemlékvédelmi társadalmi munkájában a legrangosabb esemény a Győrött 1971-ben megrendezett VI. Országos Értekezlet volt. Az értekezlet programját tudatosan úgy határoztuk meg, hogy abban felhívjuk a figyelmet a műemlékvédelem új lehetőségeire és kezdeményezéseire, a műemlékvédelem és a honismereti mozgalom kapcsolatára, a Múzeumi és Műemléki Hónap megrendezésének jelentőségére, a népi műemlékek megmentésének fontosságára és módszereire, valamint a magyar műemlékvédelem centenáriumi ünnepségeinek előkészítésére. Ezekben a témákban a műemlékvédelem társadalmi szerveinek vezetői, valamint a megyei és városi tanácsok és az építésügyi, művelődésügyi szakigazgatási szervek vezetői részletes eligazítást kaptak a műemlékvédelem minden fontos kérdésében. A vitában tizenöt résztvevő kapott szót, s a műemlékvédelem legaktívabb társadalmi munkásait kitüntetésekben részesítette az építésügyi és városfejlesztési, valamint a művelődésügyi miniszter. Bevált gyakorlatunkhoz híven tanulmányi kirándulást is szerveztünk a résztvevőknek, melynek során megismerték Pannonhalma, Lébény, Fertőd, Fertőszéplak, Fertőrákos, Sopron, Nagycenk műemlékeit és műemlékhelyreállító tevékenységünket, s ezzel mintegy továbbképzést nyújtottunk társadalmi munkatársainknak. Az értekezlet sikeres megvalósításában nagy segítséget kaptunk a Hazafias Népfront Országos Tanácsától, a Győr megyei és városi tanács vezetőitől. Az értekezlet teljes anyagát a már szokásossá vált kiadványunkként megjelentettük, és minden résztvevőnek, valamint a megyei és városi tanácsok vezetőinek és a műemléki albizottságoknak megküldtük. 1972-ben az országos értekezlet útmutatásait követve jelentősen fellendült a műemléki albizottságok munkája. A centenárium jegyében tartott ünnepi ülések közül is kiemelkedik Győr város műemléki albizottságának rendezvénye, ahol a megemlékezéseken túlmenően a műemlékvédelem legjobb helyi szakembereit és a műemlékekkel kapcsolatban álló egyéb szervek dolgozóit (pl. műemléki épületek házfelügyelőit, IKV szakembereket, tervezőket stb.) városi társadalmi kitüntetésekkel jutalmaztak. Hasonlóképpen dicséretes a Borsod megyei műemléki albizottság munkája, melynek szervezésében Sárospatakon műemléki emlékülésre, kiállításra, valamint Boldogkőn a várban műemléki emlékülésre és várjátékokra került sor. A Somogy megyei műemléki albizottság előadásokkal, a Hajdú megyei műemléki albizottság két romtemplom állagvédelmi munkáinak elvégzésével, a Szigetvári Várbarátok Köre műemléki nap rendezésével, a Baranya megyei és a Pécs városi műemléki albizottság a Somogy megyei műemléki albizottsággal együttesen tartott — az ormánsági festett fatemplomokat is bemutató közös műemléki munkaértekezlettel emlékezett meg a százéves évfordulóról. Centenáriumi ülésszak rendezése A szervezett magyar műemlékvédelem fennállásának centenáriumi ünnepségét 1972. április 11 — 12-én rendeztük meg, mintegy kétéves előkészítő munkával. Az ünnepség sikerét nemcsak az bizonyította, hogy a műemlékvédelemmel kapcsolatban álló szervek legteljesebb mértékű részvételét is biztosítani tudtuk, hanem a jelenlevő párt- és állami személyiségek súlya, az előadók megfelelő kiválasztása, az előadások színvonala és az egyéb rendezvények (filmbemutatók, pályázati értékelések) nívója is. A Henszlmann Imre emlékét megörökítő dombormű leleplezése, az építésügyi és