Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Dávid Ferenc – Gergelyffy András: Falkutatások 1971-1972

zárt le. A mai Magyarországon szokatlan teljességű reneszánsz architektúra hatását fokozta, hogy azt az oldalszárnyakra nem vitték át. A XVII. század folyamán két részletben megépült Sopron legnagyobb kiterjedésű négyoldalas, toszkánoszlopos loggiája. A reprezentatív terembelsők közül egy faburkolatos szobát okleveles említésből ismerünk, egy nagyobb, vízszintes menynyezetet borító késő reneszánsz stukkókompozíciónak pedig mintegy 300 400 töredékét találtuk meg egy szeméthalomban. A XVIII. századi átépítés elpusztította a loggia egy oldalát, hogy helyén lépcsőházi előteret létesítsen, melybe balluszterkorlátos lépcső vezet. Az Esterházy-féle reprezentációra ezen kívül csak a kapualj kettős falpillérek tagolta architektúrája utal. Az északi oldalszárny három kisebb emeleti szobájában jó minőségű XVIII. század végi dekoratív falfestés látott napvilágot. Az egyszerű homlokzat XVII., ill. XVIII. századi (360.' kép). (Dávid Ferenc).

16 SOPRON, Templom u. 16. Az 1830 körüli homlokzatú épület kutatása a gótikus lakóháznak csak csekély nyomait találta meg, a korai beépítés szokványos típusú volt: egy utcára merőleges hosszú s egy azt kiegészítő utca menti keskeny traktusból állt. E két szárny említett klasszicista átalakítása a közbeeső periódusok majd minden nyomát elpusztította. A telek mélyén álló kétemeletes hátsó szárny a XVII. század végén kezdett megépülni, a teljes kiépítés a XVIII. században történt meg. Jelentős lelet volt az első emelet egyik lakószobájának finom, 1750 — 1760 körüli dekoratív falfestése (Kelényi György).

17 SOPRON, Új u. 22-21. Feltárását 1967-ben Tóth Sándor kezdte meg. Az udvaron álló 8,70x6,60 m-es belső méretű egyemeletes tömb eredeti funkcióját akkor csak sejtettük, az okleveles adatok megfejtése azóta igazolta, hogy egy második soproni zsinagógára leltünk. A nemrég elkezdett falkutatás föltárta a zsinagóga boltozatának lefaragott támjait, alul pedig az Aron-fülkén kívül mintegy öt kicsi falifülkét — falszekrényt. További kutatás feladata a melléképítmények, így a nyomaiban fennmaradt s az északi oldal hosszában végigfutó előcsarnok vizsgálata s a telken álló többi, részben gótikus, részben későbbi lakószárny megismerése. A falkutatáshoz régészeti föltárás is csatlakozik, ezt Gömöri János végzi (Dávid Ferenc).

18 SZALASZEND, Borsod-A.-Z. megye, ref. templom A templom poliginális szentélyének délkeleti oldalán egy nagy gótikus ablakkeret, a karzatnál pedig egy kis ablak került elő, míg a déli oldal egykori ablakaira csak nyomokból lehet következtetni már (Détshy Mihály). 360. kép. Sopron, Templom u. 2. SZALONNA, Borsod-A.-Z. megye, ref. templom Az 1972-ben végzett homlokzatkutatás során bebizonyosodott, hogy a templomhajó a XIII. században épült. Ekkor bontották le a XII. századi körtemplom nyugati felét. Ennek vörös kövekből rakott kapuzatát a bővítéskor az új nyugati homlokzat falába építették be. A föltárás során tisztázódott a centrális templom lizénás homlokzati rendszere egy ép és két átépített lépcsőzetes ablakkal, s meghatározható volt a párkánymagasság is. Előkerült a hajó íves záródású lizénáit koronázó fogsoros párkány is (Sch. Pusztai Ilona). SZÉKESFEHÉRVÁR, Zalka Máté u. 6. (Goldzieher Ignác szülőháza ) Az 1972 augusztusában megkezdett falkutatás során mindenekelőtt a már elbontott emeleti födém és válaszfalak bontástermékeinek átvizsgálására volt szükség. A kutatás által már meg nem figyelhető elhelyezésben reneszánsz mennyezet fagerendái kerültek elő. A bontási törmelékből több gótikus faragványt többek között egy szemöldökgyámos kapukeret töredékét — sikerült kiszednünk. A kutatás során beigazolódott, hogy a jelenlegi épület több középkori tömeg összeépítéséből alakult ki, a XIV. században épült egyemeletes, a Zalka Máté utcára merőleges kéthelyiséges épületből és a házhoz tartozó melléképületekből a XV. században épült egybe. Jelenlegi tömege és nyílásrendszere a XVIII. századi bővítésből és átépítésből származik. A kutatás eddig a XIV. századi periódusból az emeleten két íves záródású, gazdag tagolású vakolatkeretes nyílást, a XV. századi átépítésből pedig az emeleten a már ismert mellett három egyenes záródású, kőkeretes ablak töredékeit tárta föl. A földszinti oldalhomlokzaton egy kisebb kőkeretes ablak került elő. Az emeleti ablak