Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Dávid Ferenc – Gergelyffy András: Falkutatások 1971-1972

déli falba helyezett sírkő eredetileg a padlóban feküdt, s e helyen kicsiny falfülke volt. Az építmény a Simaságon kastéllyal rendelkező Festeticsek egy uradalmi építészének műve lehet (Orosz Jéjzsef). SOPRON, Beloiannisz tér 7. (Tábornok-ház) A pmce és fölötte háromszintes körbeépített udvaros lakóház 1972 júliusa óta folyó kutatása eddig a telek három oldalán (észak, kelet és dél) konstatált egy-egy két-, ill. háromszintes gótikus épületet. Közülük legalábbis a tér felőli szárny már a középkor folyamán változtatta alaprajzi kontúrját. Ennek és a Storno-ház felőli szárnynak kiterjedése, periodizálása és összefüggésük még különösen sok tisztáznivalót tartogat. Egyszerűbb a dolog a hátsó szárnnyal. A telek közvetlenül a városfalra rúg, s északnyugati sarkában belsőtorony áll. Az ehhez csatlakozó háromszintes gótikus hátsó szárny mind a toronyhoz, mind a szomszédos Fabricius ház tűzfalához képest utólagos. A ház rangját mint polgárházét növeli, hogy a XV. században városháza gyanánt szolgált, később pedig a nagy polgármester, Lackner Kristóf háza volt (Gergely ff y András).

13a SOPRON, Lenin krt. 9. A középkori eredetű, de legfontosabb részleteiben 1750 körüli lakóház kutatása nemrég kezdődött meg. Az első fontos lelet: a földszint egyik utcai szobájában egy szokásos tagolású, de nagyon jó állapotú mestergerendás famennyezet (Kelén

vi György ).

13b SOPRON, Lenin krt. 1. Ennek az eklektikus homlokzatú és átépítésű épületnek az éppen csak megkezdett falkutatása a földszinti üzlethelyiségben a 9. sz. házéhoz hasonló, de kisebb és egyszerűbb famennyezet föltárását eredményezte (Kelónyi György). SOPRON, Szent György u. 3. Az 1954 1956-ban helyreállított épület homlokzattatarozásakor újabb jelentős gótikus részletek kerültek napvilágra. Az első, XIV. század végi gótikus periódusból mintegy nyolc méternyi, konzolsorral alátámasztott szakasz, fölötte az első emeleten Sopron eddig legnagyobb méretű lépcsőzetes fölépítésű kapcsolt nyíláscsoportja került elő, míg a második, XV. század végi periódusból az épület északi sarkán egy üzletajtó s fölötte egy ablak töredéke. Több jelentős részlet tanúskodik már arról a XVII. század eleji átépítésről is, amely a Nádasdyak birtoklása alatt történt, így a (XVIII. század végén redukált) kapu eredeti hármas pilasztertagolású keretezése s egy másodlagosan fölhasznált ablakszemöldök Rollwerk jellegű díszítéssel (Dávid Ferenc).

14 SOPRON, Szent György u. 10. Az 1972 szeptemberében éppen csak megkezdett vakolatkutatás a XVIII. századig visszamenő ornamentális szekkórétegeket tárt föl. A munka 1973-ban folytatódik (Gerő Antalné).

llil SOPRON, Szent György u. 14. — Új u. 9. Homlokzati helyreállítás kapcsán tártuk föl az Új u. 9. telkébe benyúló, de ma a Szent György utca felől megközelíthető, 9x9 m-es, közel négyzetes alaprajzú, háromszintes tömböt. A gótika közelebbről ez ideig meg nem határozható szakaszából származó épület egykor az Új utcai telekhez kapcsolódott, s azon a lakóháztól függetlenül állt. A valamivel a terepszint fölé emelkedő földszintjére a ház kapualja felől nagy kapun léphettek be. E földszinti helyiségnek a zsinagógára néző két álló formátumú résablaka s ugyancsak két, talán kissé későbbi, fekvő résablaka került elő. A második szintre az udvarból külső lépcső vezetett. A torony jellegű építmény falai meglepően vékonyak, egyméteres vastagságúak, s sarkai sem épültek nagy kváderkövekből. A XVII. században a középkori szintet mélyítve két, középpillérre támaszkodó, négy barokk kereszt boltszakasszal fedett pincét alakítottak ki egymás alatt, amely már présház és pince volt. Azt az okleveles adatra is támaszkodó sejtésünket, hogy a zsidó fürdőépületet találtuk meg, régészeti föltárásnak kell igazolnia (Dávid Ferenc).

14b SOPRON, Szentlélek u. 13. A ház a Szent Mihály-templom Szentháromságoltárának javadalmához tartozott. Pincéjében Gömöri János ásatása római épületek falait hozta napvilágra. A falkutatás tisztázta, hogy a két, utcára merőleges, a telek két oldalán párhuzamosan futó szárny közül a nyugatinak nagy része mindkét szinten középkori, míg a másiknak csak a földszintje. A fő épület fűrészfogas alaprajzú házfeje jelenlegi formájában a XVII. században épült. Haránt irányban elhelyezkedő legszebb szobájában igen j ó faragású egykorú famennyezet került elő (35 9. kép). A házfej és a gótikus épület között előkerült a középkori lépcső maradványa is. A két ház jelenlegi tömegének fennmaradó részei az újkor különböző szakaszaiban épültek, a főszárny Ikva-parti része a XVIII. században, míg a mellékszárny folytatásában, de különálló ház a XIX. század elején épült (Gergelyffy András).

15 SOPRON, Templom u. 2. (volt Esterházy-palota, ma Bányászati Múzeum) A fontos, ma négyszárnyas, zárt udvaros beépítésű lakóház helyreállítás előtti kutatása befejeződött. Az épület története három jelentős szakaszra tagolódik: a XV. században városi tanácstagok, polgármesterek lakta patríciusház, a XVI XVII. században a soproni városkapitány lakó-, ill.