Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Dávid Ferenc – Gergelyffy András: Falkutatások 1971-1972

borította, a torony sarkait sgraffito technikával készült sarokarmírozás díszítette. A templom egyetlen bejárata ez időben délről nyílt, a toronyalj külön térként nyugatról, kívülről volt csak megközelíthető. Az eddigi szakirodalomnak a templomra vonatkoztatott középkori adatai egy kisebb, ma már eltűnt kápolnát illetnek (Dávid Ferenc).

12 OLASZLISZKA, Borsod-A.-Z. megye, r.k. templom Homlokzattatarozáskor a templomkülső teljes vakolatát leverték. A déli oldalon XV. századi kapu került elő, mellette s a szentélyen is gótikus ablaksor, de teljesen átfaragott állapotban (Détshy Mihály). PALOZNAK, Veszprém megye, r. k. templom A déli hajófalon végzett kutatás majdnem a párkánymagasságig gótikus falazatot hozott napvilágra, s az kelet felőli kétharmad hosszában a román kori templom falát is magában foglalja. Részletei közül legfontosabbak: aromán kori kapu nyoma, egy teljes egészében bemutatható résablak, a gótikus kiegészítő részen pedig ugyancsak a kapu és két csúcsíves, kőbélletes ablak. Az északi oldalon végzett föltárás a délihez hasonló eredménynyel járt, a félköríves szentélynek azonban csak alapfalai maradtak meg a középkorból. A két román kori hajófal keleti végződését a gótikus mesterek úgy faragták vissza mintegy fél méterrel a homlokzaton, hogy ez a szakasz látvány szempontjából a szentélyhez csatlakozzék, s megnövelje annak hosszúsági arányát, amint azt a korízlés megkövetelte (Mendele Ferenc). PÁPOC, Vas megye, r.k. templom A külső tatarozása során felülvizsgáltuk a XV. századi szentélyéről ismert templom építéstörténetét: a gótikus templomot a XVIII. század végén romosságából helyreállítják, 1883-ban pedig két mellékhajót építenek hozzá. A falkutatás megállapította, hogy a nyugati homlokzat eredetileg tagoltabb volt (C. Harrach Erzsébet). PÁSZTÓ, Nógrád megye, kántorház A Templom téren álló ház kisebb falkutatás során középkorinak bizonyult. Több középkori ablaka is előkerült (Horváth Aliz). PÉCS, malomi r. k. templom A szakirodalomban Árpád-koriként szereplő templom első említéseit a XIV. századból ismerjük. A vakolatnak a tatarozást megelőző eltávolítása során a félköríves alaprajzú szentély homlokzatán háromsoros téglafríz lefaragott maradványa került elő. Napvilágot látott ugyanitt egy eddig nem ismert román kori ablak is. A déli homlokzaton is föltárult két román kori ablak, s egy harmadiknak a helye bemérhető (356. kép). Előkerült a 356. kép. Pécs, malomi r. k. tomplom déli homlokzata déli kapuzat. A templomot a XV. században nyugat felé megtoldották. Ezt az építési korszakot képviseli az élszedéses gótikus kapuzat és az ablakok nyomai is. A külső szintek tisztázása során föltárultak a régi sekrestye alapfalai is az északi oldalon. A jelenlegi sekrestye, a homlokzati torony és a déli homlokzat mai ablakai a XIX. század utolsó éveiben készültek (Dercsényi Balázs). RÁCKERESZTÚR, Fejér megye, r.k. templom A jó minőségű barokk templom a falak tanúsága szerint egy periódusban épült. Későbbinek csupán az eléggé esetlegesen csatlakozó sekrestye és a torony melletti kórusföljáró bizonyult. (Az utóbbi nagyon zavarja a nyugati homlokzat összképét, eltávolítására szükség lett volna.) (C. Harrach Erzsébet.) RÁSONYSÁPBERENCS, Borsod-A.-Z. megye, rásonyi ref. tem,plom Igazolódott a teljes templom két román periódusban való kialakítása (357. kép). A nyugati rész hat sor kváder fölött téglából készült, valószínűleg a XII. században. A nyugati homlokzat bélletes kapuját, sajnos, nagyon erősen megcsonkították. A homlokzat oromrészében formatéglából készí-