Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Dávid Ferenc – Gergelyffy András: Falkutatások 1971-1972

pontnak különös hangsúlyt adhassunk, nem kívánunk most a kutatás módszertani kérdéseiről részletesebben szólni. BALATONSZEMES, Somogy megye, r. k. templom Feltárásra került a román kori templom déli szentélyfala, a gótikus szentélyhomlokzat 3 méteres szakaszán, a gótikus könyöklőszintig terjedő magasságban. Ez utóbbi vágja el a román kori déli szentélyablakot is. Ugyancsak előkerült a gótikus hajó nyugati fala is a szintsüllyesztés során, mintegy 2,5 m-rel a mai homlokzattól keletre. A gótikus templomnak nyugati tornya nem volt. Külső vakolata kváderosztásos díszítésű volt. (Mendele Ferenc).

2 BOZSOK, Vas megye, r. k. templom A középkorinak tartott, de csak 1674-ben említett templom renoválása során az északi oldalon álló torony mögötti hajórész a mai, 1772-ben kialakított épületnél korábbinak bizonyult. Az említett helyen mindkét falon vakolásával együtt beforduló sarkot találunk. A déli oldal nagyobb ablaka alatt széles boltívet s benne kisebb befalazásnyomot figyelt meg kutatója (C. Harrach Erzsébet). CSERHÁTSURÁNY, Nógrád megye, r. k. templom A homlokzati tornyos, egyhajós, poligonális szentélyű XIV. századi templom tatarozása során előkerültek a hajó elbontott támpilléreinek bekötésnyomai, ezek az egykori boltozat rendszerét segítenek megítélni. Az északi hajé)falon gazdag profilozású gótikus bejárat került napvilágra, sajnos, nagyon roncsolt állapotban (Horváth Aliz). ('SOT, Veszprém megye, r. k. templom Az először a XIII. században említett, 1784-ben újjáépült egyhajós, homlokzati tornyos templom tatarozása során a sekrestyéről is eltávolították a vakolatot. Megállapítást nyert, hogy a sekrestye volt a középkori templom hajója, s ez utóbbi nyugati homlokzatához építtette az Esterházy család az új templomot. A feltehetően a török hódoltság alatt rommá vált félköríves szentélyt a XVII. században elbontották, s a hajó déli homlokzatán új ablakokat nyitottak. A tatarozással kapcsolatban végzett falkutatás feltárta a hajó déli homlokzatának három román kori ablakát és a szentély alapozását (Dercsényi Balázs). DECS, Tolna megye, ref. templom A fontos gótikus templom külsejét helyreállították. A kutatás jó néhány részletet tisztázott az 1895-ben átalakítottak közül, így a megmagasított gótikus ablakok eredeti záradékmagasságát és a támpillérek lépcsőzését. A templom középkori lábazata is kibontásra került, s a ráhordott cementes rétegek alól előbukkant a reneszánsz sekrestyeajtó eredeti profilja (Horváth Aliz). DRÉGELYPALÁNK, Nógrád megye, r. k. templom A történeti adatok alapján XVII. századi eredetűnek s a XVIII. században lényegében újjáépültnek tartott templom homlokzattatarozásakor a nyugati falon előkerült a korábbi, középkori templom mainál keskenyebb fala, sarokarmírozásokkal (Horváth Aliz). ESZTERGOM, királyi palota Megtörtént a falkutatás során összegyűjtött kőfaragójelek kiszerkesztése és periodizálása. Az 1180 és 1205 közötti időszakból származó jelek száma 173. Ez alatt a 25 év alatt a kőfaragójelek szerkesztési metódusai alapján öt építési szakasz különböztethető meg (1180 1185-ig: a lakótorony bővítése; 1185—1187-ig: a várkápolna padlószint alatti része; 1187—1197-ig: a várkápolna padlószint és a boltváll-magasság közötti része az oldalkápolnákkal; 1197 körül: rózsaablak és boltozatok a szentélyboltozat kivételével; 1197 1205-ig: a szentélyboltozat és külső-belső festés). A kápolna rózsaablakának homlokzati bélletívéhez tartozó 10 lombardfonatos, profilos ívkő várja beillesztését az 1930-as években készült betonkiegészítés helyére. A déli oldalkápolna boltozati záróköve és a bordaköveknek mintegy 40%-a ugyancsak elhelyezhető a helyreállításkor készült téglaboltozat alá. Az 1200 körül épült, ún. Beatrix-terem boltozatának négy vállában a reneszánsz kori fa álmennyezet egymásra rótt gerendáinak helye látszik. A terem keleti falának csorbázata kandallókürtőt jelez, valamint a szemöldökkő kivésett helyét. Az 1520 körüli kandalló kerettöredékei egymáshoz illő törésfelülettel visszahelyezhetők, ugyanígy a kőtárban található töredékek is (Várnai Dezső).

3 GYÜNGYÖSPATA, Heves megye, r. k. templom A templom falfelületein festésmaradványok kerültek elő több rétegben a tájékozódó vakolatkutatás során. A belsőben a szentély északi falán a XIV. és XV. század fordulójára valló apostolok, fölöttük helyenként még egy figurális festésréteg, a hajó északi gádorfalán Imago Pietatis, a déli hajó belső falán a XV. század végén nyitott ablakoknál korábbi, patronos keretezésű figurális festés látott napvilágot. A gótikus boltívek, hevederek első festése fekete bányaiszappal készült, fölötte vörössárga-kék geometrikus mintájú barokk festés látható. A XVII. század elejéről néhány festett felirat is előbukkant, ezek építési időpontokat rögzítő, ill. bibliai szövegek. A külsőn, az északi fal gótikus főpárkánya alatt (az oldalhajó tetőterében) körívekből szerkesztett ugyancsak XVII. századi festett szalag nyomai látszanak (Koppány Tibor—Kovács Béla—Levárdy Ferenc).

4