Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Borsos Béla: A magyar műemlékvédelem hivatala és gyűjteményei az 1881. évi törvény megjelenésétől Henszlmann haláláig (1888)

10. kép. Myskovszky Viktor felvétele a felső-lendvai templomra vonatkozó részt idézni: „Fel kell még említenem, hogy a hajdani szárnyasoltár két fából faragott reliefképe, de már kettémetszve és újabb időben csúnyán befestve a templomban még megvan. A toronyban találkoztam szintén a szárnyasoltárból származó) hársfából faragott életnagyságú Máriát és ugyanolyan Krisztust, de már fej nélkül." Milyen gondosan és szeretettel nézett át minden zugot Könyöki lelkiismeretességére jellemző, de szomorú helyzetrajz is a kor műemléki értékeinek pusztulásáról. Egy kicsit Divald Kornél remek könyvecskéjére, a „Felvidéki séták"-ban tapasztaltakra emlékeztet.

62 A bécsi levéltárakban a magyar várak után végzett kutatások, úgy látszik, Károlyi Árpád minden igyekezete ellenére teljesen megrekedtek, mert további levéltári adatot ebből az évtizedből a dolognak erről a részéről nem találunk. A nyolcvanas évek közepétől mindinkább szükség lesz további „profi" kültagok munkába állítására a kataszter érdekében, mert a meglevők nem bírják a munkát. A legalkalmasabbak a kis fizetésű, tehetséges, fiatal vidéki rajztanárok. A módszer az, hogy ha valahol felvételezésre van szükség, írnak a főispánnak vagy valamelyik gimnáziumi, reáltanodái igazgatónak, és tőlük kérnek az alkalmas személyre javaslatot.

63 A javadalmazás eleinte nagyon szerény. Egy sorát állítják így munkába a fiatal művészeknek. Itt csak neveik felsorolására szorítkozhatunk: Kelen Ármin (Pécsett dolgozott), Horváth Miklós rajztanár Déván, Szinte Gábor rajztanár ugyanott, Linhardt bártfai rajztanár, Pásztor József rajztanár, mindenekelőtt pedig Huszka József és Háry Gyula.

64 A kataszteri munkába kapcsolódott be ismét úgy, mint az előző évtizedben Steindl professzor is hallgatóival.

65 Tovább tartott a főváros régészeti térképének készítése is, amely kérdés már 1880-ban merült fel először.

66 Torma Károly úgy értesül, hogy „a magyarországi főhadparancsnokság levéltárában Obuda területének oly helvszínelési térrajza létezik, melyen Aquincumnak több épületmaradványa be van jegyezve".

67 Hiába interveniál a miniszter, mert „a budapesti cs. és kir. katonaifőparancsnok úr f. é. február 1-én 1383 sz. a. kelt átirata szerint" ilyen térrajz „sem a főhadparancsnokság, sem pedig a katonai építészeti igazgatóság levéltárában nem létezik".

68 Most hát Bécshez fordul a miniszter, de sajnálattal kell értesítenie a bizottságot, hogy „a közös hadügyi ministerium átirata szerint Ó-budának oly térrajza, melyben Aquincumnak épületmaradványai bejegyezve lennének, sem a műszaki s közigazgatási katonai comité, sem a hadi levéltárban nem f