Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Erdélyi Zoltánné – Sisa Béla – Wirth Péter: Népi műemlékek védelme 1971-1972

324. kép. Göcsej, Falumúzeum, Zalaegerszeg szalmával fedett csűr és szénatároló abóra került a múzeumba. Az elmúlt időszakban tovább gyarapodott a szombathelyi „Vasi Múzeumfalu'" gyűjteménye (323. kép).' Felépítették a szoba konyha - kamra - istálló— pajta beosztású lócsi lakóházat. A mintegy 100 —120 éves, tömésfalú, sövénykéményes épületet zsúppal borított sátortető fedi. Nemesládonyról a XIX. sz. közepéről származó tömésfalú lakóház került a falumúzeumba. Téglaoromzatos utcai homlokzatát egyszerű tagolású vakolatkeret, udvari homlokzatát pedig a tornác klasszicizáló ízlésű oszlopai díszítik. A Celldömölk melletti Alsóság községből származik a szoba—konyha—konyha szoba kamra istálló elrendezésű, a múlt század első felében emelt lakóház. Utcai homlokzata egyablakos, deszkaoromzatos, udvari oldalán nyújtott eresz. Tömésfalú, ollószáras tetőszerkezetű, zsúpfedeles épület. A lakóházak mellett sor került több gazdasági építmény áttelepítésére is. Tanakajdról hatrészes disznóól, Sé községből zsúpfedeles „méhe háza", Kenyériből szekérszínnel egybeépített ól, Vaskeresztesről pedig két pajta került a falumúzeumba. A vasszécsényi malomárok hídjának másolataként elkészült a malomcsatorna hídja. Lényegében befejeződött az első regionális szabadtéri néprajzi múzeum, a Göcseji Falumúzeum építése (324. kép). Felállították azokat a faragott, festett, a múlt század derekán készült díszes házormokat, melyeket a lebontásra ítélt legszebb göcseji házakból a múzeum az évek során megmentett. Az ormok megfelelő elhelyezése új múzeumépületben rendkívül költséges lett volna, ezért választották az esztétikailag talán vitatható, de múzeumi szempontból indokolt szabadtéri bemutatást. A fa-, illetve téglaoszlopokra állított, zsindelytetővel védett öt orom az út mentén fűrészfogasan helyezkedik el. Befejeződött az utolsó göcseji emeletes kamra, a kustánszeg-paraszai kásté rekonstrukciója is. A boronafalas, zsindellyel fedett gazdasági épületet a fennmaradt fényképek, felmérések és a 325. kép. Sóstói Faluméizeum, Nyíregyháza volt tulajdonostól kapott felvilágosítások alapján építették fel. A földszinti falak bárdolt tölgyfából, az emeletiek fűrészelt fenyőpallókból készültek, az oldalfalak konzolosan meghosszabbított gerendái hordják az emeleti erkélyt. Megkezdődött és jó ütemben halad a nyíregyházi Sóstói Falumúzeum építése (325. kép). Áttelepítették az 1812-es évszámmal jelzett, vertfalú, gyékénynyel fedett besztercei lakóházat. A kétosztatú, korábban kemencés, jelenleg kaminos épület a rétközi ház típusa. Jánkmajtisról a XVIII. sz. végén épített, háromosztatú, szabadkéményes, 326. kép. Und, Fülesi u. 25. (1972-ben került a műemlékjegyzékbe)