Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Erdélyi Zoltánné – Sisa Béla – Wirth Péter: Népi műemlékek védelme 1971-1972

Nagyon fontos további feladat lenne a több ezer dossziéba zárt anyag adattári, de mindenekelőtt tudományos igényű rendszerezése és feldolgozása. Az Iparművészeti Főiskola építész hallgatói a korábbi évekhez hasonlóan felmérési gyakorlatuk során az elmúlt két évben is népi műemlékeket mértek fel. 1971- ben Nyugat-Magyarországon, Vas és Zala megyében végeztek felmérést. További két épületet mértek fel a Tolna megyei Sárszentlőrincen. Összesen 16 objektum felmérésére került sor. 1972- ben a hallgatók Szabolcs-Szatmár megyei népi épületeket kerestek fel. Összesen 12 objektumot mértek fel, ezek közül legjelentősebb a nagyméretű nyírbátori harangtorony és a több mint 500 fejfából allé) szatmárcsekei református temető felmérése (293 294. kép). A dokumentációk gondos munkával és komoly műszaki felkészültséggel készültek. A hivatalunknak átadott magas színvonalú felmérések munkánkhoz nagy segítséget nyújtanak, és tovább gazdagítják Felügyelőségünk népi műemléki kutatási anyagát. A felmérési gyakorlat jelentőségét növeli az is, hogy lehetőséget ad a fiatal szakembereknek a népi építészet emlékeinek megismerésére, ami kedvező hatással lehet további munkájukra. A felmérési program összeállítását és a helyszíni munka irányítását a Főiskola részéről dr. Vámossy Ferenc, az OMF részéről Mendele Ferenc és Sisa Béla végezte. 1972-ben a Budapesti Építőipari Szakközépiskola is bekapcsolódott a felmérési munkákba. A Honismereti Szakkör 26 tagja a felkészülés során megismerkedett a műemlékvédelem alapvető kérdéseivel és a műszaki felmérés fogalmával. Ezt követően háromnapos kirándulás során a Jászság népi emlékeit keresték fel a hallgatók. Ennek keretében 10, korábban nem védett objektumot mértek fel. A Jászberény környéki falvakból olyan épületeket választottunk ki, amelyek a Jászság építészeti múltja szempontjából jelentősek. Az elkészült felmérési dokumentációk alapján a legértékesebb épületek műemlékjegyzékbe kerülhetnek (291 292. kép). E hiányt pótló munkák vezetője a Szakközépiskola részéről Oszi Ferenc szakkörvezető történelemtanár volt, az OMF részéről a koordinálási munkát Dercsényi Balázs, a műszaki felmérés irányítását Sisa Béla végezte. A helyszíni munkák ellenőrzésében Mezősi József is részt vett, A NE Pl MŰEMLÉKEK AN VAGI TÁMOGATÁSA Az 1968. évi népi műemléki revízié) után 933 népi, illetve ipari objektum maradt a műemlékjegyzékben. Elképzeléseink szerint 200 népi műemlék köztulajdonba vételére lett volna szükség, a kisajátítások és helyreállítások becsült költsége az 1968. évi árak mellett - 42 millió forint volt. A továbbra is magánkézben maradó épületek fenntartására évenként összesen 800 000 forintos összeget kívántunk biztosítani. A miniszteri értekezlet elfogadta felterjesztésünket, melyben a népi építészeti emlékek fenntartása érdekében anyagi támogatás biztosítására tettünk javaslatot, A miniszteri értekezlet határozata alapján további tárgyalásokra került sor a Pénzügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium és Igazságügyi Minisztériummal, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával. A tárgyalások eredményeképpen az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium kiadta a műemléki védelem alatt álló népi épületek fenntartásának támogatásáról szóló (16/1971./Ép. Ért, 20.) ÉVM számú utasítást, A rendelet szerint az Országos Műemléki Felügyelőség éves költségvetéséből — a műemlékek felújítására biztosított előirányzat terhére vissza nem térítendő támogatást nyújthat a magántulajdonban levő műemléképületek tulajdonosainak, amennyiben az építményt eredeti rendeltetésének megfelelően használják. A rendelet szerint az épületek tulajdonosai az építmény műemléki minősítése alapján kapják az évenkénti fenntartási átalányt (műemléknél 300fj Ft, műemlék jellegű épületnél 2000 Ft, városképi jelentőségű épületnél 1000 Ft, különálló gazdasági épületnél 500 Ft). Az anyagi támogatással a tulajdonosokat segíteni kívántuk az évi szokásos karbantartási munkák elvégzésében. A tulajdonosnak kötelezettséget kell vállalnia, hogy az általunk kívánt módon elvégzi a karbantartási munkát, továbbá igazolást kell adnia a helyi tanácsnak az elvégzett munkáról, a hivatalunk által kiküldött formanyomtatványon. Ennek alapján folyósítjuk az épület tulajdonosainak a fenntartási átalányt. Ha a védett épület műszaki állapota olyan rossz, hogy az éves fenntartási átalány rendszeres folyósítása .sem biztosítja a műemlék jókarban tartását, akkor hivatalunk a tulajdonos kérésére — eseti támogatást nyújthat a szükséges helyreállítási munkák elvégzéséhe/.. Megfelelő tervek és költségvetés alapján határozzuk meg a támogatási összeget, mely a vonatkozó utasítás szerint nem lehet több 25 000 Ft-nál, illetve a beépítésre kerülő építőan yagok ért ékén é 1. A támogatási rendszer bevezetése előtt ismételten felülvizsgáltuk az 1968-as revízió alapján összeállított népi műemlékjegyzéket, Az Országos Műemléki Felügyelőség szakembereiből álló bizottság munkájában az ÉVM Területrendezési Főosztály is részt vett, A korábbi listát nem tekintettük véglegesnek, ezért nemcsak a törlésre javasolt, hanem a fenntartásra kijelölt népi műemléke-