Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Jelentések - Sedlmayr János: Az Országos Műemléki Felügyelőség helyreállításai 1971-1972

Különösen sokat jelent a fórum bemutatása, azon belül a zárt hatású tér architektúrájából egy szakasznak helyszíni felállítása. A „magassági elemek" megjelenése, mint egy oszlop, vagy homlokzatszakasz visszaállítása még akkor is elfogadható és feltétlen érték, ha a valószínűsíthető magassági méretekre konkrét adat nem állapítható meg. (Ezt bizonyította már a szombathelyi Isisszentély rekonstrukciója is.) A romterület értelmezéséhez szerencsésen hozzájárul a részben meglevő, másrészt műkővel lerakott utak és járdák burkolata, a belső terek és udvarok különböző jellegű felületi jelzése, valamint a lassan már felnövő új növényzet is. Az elmúlt időszakban, a fórum és környékének helyreállítása után az északi oldalra áthelyezték a terület főbejáratát. Az észak déli főút feltárt végén létesített szerény portaépület éppúgy finom ízlésről tanúskodik, mint a teljes romterület kiegészítése és új védőépületei. SZÉ K ESF K HÉRVÁR l ROMKERT Tervező: Erdei Ferenc Régész: Kralovánszky Alán Kivitel: OMF Székesfehérvári Építésvezetősége Az elmúlt években végzett igazoló feltárás és a püspöki palota kertjébe is kiterjesztett ásatáeredményeképpen 1972-ben megtörtént a székess egyház alaprajzának új bemutatása. Minimális kiegészítéseket végeztek az eredeti maradványokon, a déli oldal mintájára azonban pótolták az északi pillérsort, és kibontották a szentély külső lábazatának megmaradt részét. Bemutatták a királyi trónus területét is. Végeredményben a székesegyház alaprajza most világosabban rajzolódik ki, és így a legújabb munka sokban gazdagította az egyik legbecsesebb romterületünket. SZEKSZÁRD Tervező: H. Nándori Klára Régész: Kozák Károly Művezetés: Sch. Pusztai Ilona Kivitel: OMF Pécsi Építésvezetősége A korábbi időszakban kezdődött, nagyobbára azonban 1971-ben készült el a szentélyekkel bővített, különleges alaprajzú kora román centrális templom maradványainak konzerválása. Az egyik legkiválóbb klasszicista műemlékünk, a szekszárdi megyeházán belül előkerült rom bemutatását a szakemberek egy része helytelenítette, mivel ezzel az udvar területének közel felét a középkori nívóig lesüllyesztették. (Ez szükségszerűen rontja a klaszszicista műemlék udvarának megjelenését.) Jelen esetben azonban a kora román emlék kiemelkedő értéke miatt a bemutatás mellett döntöttek. VÉRTESSZENTKERESZT Tervező: Sedlmayr János Régész: Kozák Eva Statikus: Vándor András Kivitelezés: OMF Visegrádi Építésvezetősége Közel tízéves előkészítés, régészeti kutatás, felmérés és tervezés után 1971-ben kezdődött el az egyik legjelentősebb román kori templomrom állagbiztosítása és anastylosisa. Egyelőre a kevésbé előtérben levő, egyben életveszélyes északnyugati sarok visszaállítására és belső megerősítésére került sor. Első helyreállított részletként felállítottuk az északi kaput is. A szükséges kiegészítések és falburkolatok részint a helyszínen levő eredeti darabokból, részint előregyártott műkőelemekből készülnek, betonnal erősített falaz at m aggal. Sajnos, a munka folytatása a tervezett módon csak akkor lehetséges, ha az anastylosishoz szükséges faragványos anyagot a tatai múzeumból, illetve különböző egyéb helyekről (Szend, Dad és Pusztavám templomaiból) a helyreállítás .számára megszerez het j ü k. A templomon kívül 1972-ben elsősorban a gótikus kolostor állagbiztosítása készült. A feltárásból rendkívül gyenge állapotban előjött falazatok megóvását csakis védőtető alatt tudtuk elképzelni, ezért a kolostor két szárnyát és a különálló, szintén még román kori másik templom alapfalait faszerkezetű, cserepezett tetőzettel fedtük le. Ezzel a rom feltárás utáni képét gyökeresen megváltoztattuk, mégis azzal a haszonnal, hogy a puha mészkőből levő kőrészletek visszaállíthatok és agótikus kolostor földszinti helyiségeiben kőtár és kőrendezés készülhessen. PÁSZTÓ Tervező: H. Vladár Ágnes Régész: dr. Valter Hona Kerttervező: Orsi Károly Kivitelezés: OMF Egri Építésvezetősége A korábbi években befejezett régészeti feltárás eredményét a XVIII. századi felméréssel egyeztetve, sikerült elméletileg rekonstruálni a háromhajós bencés, majd ciszter kolostor templomának alaprajzát. Az 1971. évben befejezett romkonzerválás során a szentély vonalát alacsony falazattal, a hajó pillérrendszerét pedig oszloptujával jelezték (281. kép). A település pihenő zöldterületén belül e rom bemutatása nemcsak műemléki szempontból volt jelentős, hanem hozzájárult a kultúrcentrum gazdagabb képéhez is. 281. kép. Pásztó. A cisztercita templom alaprajzának építészeti és kertészeti bemutatása