Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Koppány Tibor: A somlószőlősi r.k. templom helyreállítása

sárga színnel vettük körül. A szentély barokk festését, amely csekély hiányokkal maradt meg, restaurálás után kiegészítettük. A diadalív geometrikus festését a megmaradt töredékek alapján rekonstruáltuk és újrafestettük. A régi oltár helyett a szentély első részében új, szembenéző oltárt építettünk téglából, erre helyeztük el a régi oltárról leemelt, ott megtalált középkori oltárkő-lapot. Az átépítés közben a régi oltártömb belsejében előkerült középkori oltár maradványából ülőpadot alakítottunk ki. A hajóban levő, két sorban elhelyezett padokat asztalos munkával restauráltuk. A templom belső világítását a fafödémről két sorban lelógatott, egyszerű vonalú, fémfoglalatú lámpákkal oldottuk meg. A sekrestyét télen is használható kápolnává alakítottuk ki, ezért kéményt falaztunk bele, és ragasztott parkettával burkoltuk. Ide helyezzük el a templom régi Szent Mihály-oltárképét. Az épület helyreállításának befejezése után került sor a környezet rendezésére. Az egykori körítőfal vonalába ültetett élősövényen belül átlagosan 30 — 50 cm vastagságban kellett lehordani a földet, hogy a külső terepszint legalább azonos magasságban legyen a belső padlószinttel. A tereprendezés után az ismeretlen korú déli előcsarnok falait szint fölé falaztuk. A templom előtt álló, múlt századi kőkeresztet a torony északnyugati oldalára helyeztük át, ekörül alakítottuk ki a virágoskertet, egyébként az élősövényen belül a templom teljes környezetét gyepesítettük. Az északi oldalon két sorban fákat ültettünk, hogy a templomot az uralkodé) széltől ezzel is védjük. A templom bejárata elé betonlapokból készült burkolat, amely gyepbe ágyazott tipegőként vezet a sekrestye bejáratához. Befejezésül meg kell említenünk, hogy a templom távolabbi környezetét a plébánia saját költségén rendeztette 1972-ben. Koppány Tibor JEGYZETEK 1 1965 őszén és 1966-ban főként Molnár István tüskevári kanonok-jJébános, részben Homonnai József somlé>szőlősi plébános segítségével bejártam a Somló távolabbi környékének falvait. Eközben sikerült megállapítanom, hogy nemcsak az addig ismeretlen somlószőlősi templom középkori, hanem a szomszédos Dobár. k. tenrplomának szentélye, a Dohához tartozó Somló-hegyi Szt. Mártonkápolna, a kertai, a karakószörcsöki és somlójenői r. k. templomok is részben középkoriak. Közülük Somlószőlős mellé műemlékjegyzékbe került Doba mindkét temploma és Kertáé, a karakószörcsöki és a somlójenői védetté nyilvánítása még nem történt meg. 2 A gótikus bővítés déli falában második déli kapura következtetünk a belső vakolatleverés alkalmával talált nyomokból. Ennek felderítésére nem volt módunk, mert kívülről a kripta bélésfala takarja az egykori külső falsíkot, belülről pedig nem találtunk egyértelmű falelválást. 3 Magyarország Régészeti Topográfiája (a következőkben MRT), 3. kötet, 51/5. lelőhely. *Uo. 51/6-7. lelőhely. 5

Uo. 51/8. lelőhely. 6 Erdélyi László : A tihanyi apátság története. T. Bp., 1908. (A következőkben PRT X.) 18., 333., 507. Az 1161 és 1173 közé helyezett III. István király-féle oklevél, amely először említi Szőlőst, későbbi hamisítvány. — ÁUO XI. 37—38. lásd Szentpétery: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. 123. regeszta. 7 Ha Bálint —Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp., 1964. (A következőkben 11a — Kovacsics), 349. 8 PRT X. 333., 507. 9 PRT X. 526., ÁUO III. 141., Mon. Vespr. I. 152. 10 PRT X. 333., 554. 11 PRT X. 334., 497. 12 PRT X. 334., 491. 13 PRT 334-335., 657., Csánki III. 254. 14 Lukcsics Pál: A vásárhelyi apácák története. Veszprém, 1923. 16., 52. 15 Házy Alajos : A pálosrend jenő-tüskevári zárdájának története. Szombathely, 1878., 4. és Molnár Ernő: A nagy jenő-tüskevári páloskolostor. Veszprém, 1936., 14. 16 Lukcsics P. i. m.: 24. regeszta; Csánki III. 254. 17 1272. ÁUO VIII. 392-394.; Szentpétery i. m. 2173. 18 1384-1394. Veszprémi regeszták 816., 854. és Zs. O. I. 3749. Ezzel az adományozással tűnt el a Somló vidéki egykori királyi uradalom utolsó emléke is. Területéhez tartozott egykor a Torna, Hajagos és a Hunyor patakok vidéke, s legkorábbi központja a későbbi Somlóvásárhely lehetett, ahol még I. István király alapított bencés apácakolostort. Szolgálónépei a Vásárhelytől délre levő Szántó, Lovas és Mizser, valamint Csősz falvakban, udvarnokai Kertán, Szőlősön, Dobán éltek. Fegyveres lovasjobbágyai voltak Szőlősön és a falvak neve alapján Jenőn, Orosziban, Kolontáron, talán Csöglén is. Ebből az uradalomból hasította ki még államalapító István király a vásárhelyi apácák birtokát (Vásárhely, Szentmárton, Szántó, Lovas, Bogdán, Csősz, Kisszőlős és Felsőiszkáz), talán ugyanő a győri püspökét (Nagy- és Kisjenő, Vecse). A megmaradtakat a XIII. széizad második felében a Somló várát építtető Csák-nemzetség kapta meg (Doba, Csűr, Nagyberzseny, Torna), belőle alakult ki a későközépkori somlói uradalom. 19 L. a 6. jegyzetet! 20 Teleki: Hunyadiak kora Magyarországon. XI., 386. 1376: OL. Dl. 42.021. 21 1376: 1495: OL. DL. 42021 OL. Dl. 46.296 (MDK-A-I-10. Oszwald) 1523: Bunyüay —Eapaics —Karácsonyi: Egyháztörténeti emlékek a hitújítás korából. I. Bp., 1902. 79. 22 Zichy Okmánytár XI. 122—129. 23 Csánki 11. 831., III. 211. 24 OL. Dl. 45.602. (MDK-A-I-10. Oszwald). 25 1539: Lukcsics Pál: Kinizsinó Magyar Benigna örökösei. Turul, 1934., 69. 26 Uo. 73., 75. 27 IIa—Kovacsics : 349 — 350. 28 Uo. 29 Pfeiffer János : A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai (1554 — 1760). Veszprém, 1974., 133. 30 ,,A somlószőlősi plébánia története." Kézirat a r. k. plébánia irattárában. 31 OL. Zichy es. lt. 282. fasc. 137-138. fol. 32 Uo. 136., 140. fol. 3S

Uo. 139. fol. 34 Uo. 141. fol. 35 Canonica Visitatio, 1779. a somlószőlősi r.k. plébánia irattárában. A pápai főesperesség 1756-ban készített összeírása szerint 1726-ban alapították, ez nyilván az újraszenteles időpontja. A MTA Művészettörténeti Kutató Csoportjának Forráskiad ványai VII. Bp. 1971., 206. 36 OL. Zichy es. lt. 282. fol. fasc. 148.