Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - G. Sándor Mária: A mecseknádasdi Szent István-templom kutatása

dr. Petrovies Kde hívta fel a figyelmemet, amiért ezúton mondok köszönd el . 13 A padlástérben a nyugati oromfalon levő korábbi tetőszerkezet lenyomatára, valamint a torony padlásterében — a második szint fölött levő — téglából falazott fogsoros párkányra Pusztai Ilona hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is köszönök. 11 Pusztai Ilonéinak az erre vonatkozó korábbi feltevését az ásatás eredménye is alátámasztja. 15 A torony egy részét a D-i és a Ny-i oldalon egy legújabb kori kripta beépítésével nagymértékben megsemmisítették. 18 Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp., 1963. 364., továbbá Genthon I.: i. m. 1. k. 266. A templom építését ugyancsak a XII. századra határozza meg. Alaprajzi vázlata Stipek Ottó nyomán. OMF Tervtár. 17 Gosztonyi Gy.: A várostemplom építóstörténete. Pécs, é. n. 17. Alaprajzi vázlata uo. 19. lap. 6. rajz után. Gosztonyi erre vonatkozóan azt mondja, hogy: ,,A végrehajtott műemléki vizsgálatok alapján a Szt. Bertalantemplom valószínű a tatárjárás körül épült. Az első templom egyszerű egyhajós rendszerű volt, egyenes záródású szentéllyel." DercsényiD.-Pogány F

.—Szentkirályi: Pécs. Bp., 1966.36. 18

Gyôrffy Gy.: i. m. 362. 19 Uo. 356., valamint Dercsényi D.—Pogány F.—Szentkirályi L.: i. m. 171. OMF műemléki vizsgálata 1959. Cseh I., Pusztai I. Egyhajós, négyszög alaprajzú, egyenes szentélyzáródású templom. Szentélye boltozott, hajója síkmennyezettel fedett. XIII. századi, átépítve 1864-ben. Alaprajzi vázlat Stipek Ottó után. Genthon I.: i. m. 252., Szőnyi O.: Pécs, útmutató a városban és környékén. Pécs, é. n. 92. — Véleménye szerint a pálosok építménye, akik a Jakabhegyről ide telepedtek. 20 Volt r. k. templom, ma a plébánia gazdasági épülete, tetőszerkezete a XVIII. századból. Karélyos csúcsíves ablak alatt falképek. Épült a XI11. században. Genthon I. : i. m. I. k. 135. 21 Gosztonyi Gy.: Baranya középkori templomai. 11. „Technika" Bp., 1943. 524-525. 22 Kutatását és helyreállítását az OMF most vette tervbe. így jelenlegi feltevésünket a kutatás eredményei módosíthatják, vagy alátámaszthatják. 23

Szőnyi ().: Arch. Ért. 1911. 263-266. Szőnyi 0.: Pécs, éltmutató .... 93. 21

C

'seh I.—Pusztai I.: OMF műemléki vizsgálata. Koréit a XIV. századra határozzák meg. 25 Gyôrffy Gy.: i. m. 263. 26

Genthon I.: i. m. 106. "Gyôrffy Gy.: i. m. 328. 28 Gosztonyi Gy.: A mánfai templom. Technika 1939. 236 - 239. 29 Gosztonyi Gy.: Jelentés a mánfai r. k. templom restaurálási munkálatairól. 1939. OMF Irattár. 30 Genthon I.: i. m. 192. 31 Szőnyi O.: Régi magyar templomok. Bp. é. n. 221. 32 Gerevich T.: Magyarország román kori emlékei. Bp., 1938. 31. 33 Várady F.: i. m. II. k. 310. 34 Részben az említett templomoknál sehol sem tártéik fel a körítőfalat, részben földrajzi helyzetük sem azonos a nádasdi temploméval. 35 Dercsényi D.—Pogány F.—Szentkirályi: i. m. 170. 30 G erő L.: Magyarországi várépítészet. Bp., 1955. 421. Az 1777-es História Parochiae I. k. A. 56. a következőkről emlékezik meg még a templommal kapcsolatosan. „Más romok vannak a földdel egyenlővé téve a Szt. István magyar királyról elnevezett régi plébániatemplom mellett. A népi hagyomány azt tartja, hogy ott templomos lovagok éltek; mások szerint inkább dominikánus apácák kolostora volt." A más „romok" alatt feltételezhetően tornyunkat kell érteni, mivel a templom körüli terület átvizsgálása semmiféle egyéb épület maradványát nem hozta felszínre. A templáriusok a Dráva — Száva közén telepedtek meg III. István idejében Magyarországon. Mivel a katonai eszmény keresztény szellemű megtestesítői voltak, feltételezhető, hogy a toronyban néhány templárius lovag látta el az út védelmét. A templáriusokat 1314-ben oszlatják fel, így a torony építését a XIV. század eleji építkezésekhez kell sorolnunk. 37 Entz G.: Székely templomerődők. „Szépművészet". 1944. 120-125. 38

Gerevich T.: i. m. 31. M Kozák K.: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai. Herman Ottó Múzeum Évkönyve. 1965. 223 — 257. Kozák K.: A szegedi Szt. Dömötörtemplom építóstörténetének kérdései. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1966 — 67. Szeged, 143 — 151. 40 Kozák K.: Győr-Sopron megye egyenes szentélyzáródású templomai. Arrabona. 1965. 7. 133 —156. — A pannonhalmi altemplom egyenes szentélyzáródását második periódusnak tekinti, s ezt a XIII. század első negyedére határozza meg. A dunántúli egyenes szentélyzáródású templomok kialakulása és elterjedése szempontjából nagy jelentőséget tulajdonít a pannonhalmi és tihanyi bencés építkezéseknek. 41 Kozák K. : A roméin kori egyenes szentélyzáródás hazai kialakulásáré)l. Magvar Műemlékvédelem 1961 — 62. Bp., 1966. 128-130. 12

1. Holl: Mittelalterarchäologie in Ungarn 1946 — 1964. Acta Archaeologica. Bp., 1970. 378 — 383. Ezen összefoglak) tanulmányéiban a szerző többek között foglalkozik a falusi tomplomokkal is. 43 A rekonstrukciós rajzokat Sch. Pusztai Ilona építészmérnök, a többi rajzot Metzing Ferenc építőmérnök hallgató, a fényképeket Mihalik Tamás fényképész készítette, akiknek ezúton is köszönetet mondok. DIE FORSCHUNG DER SANKT-STEFANS-KIRCHE VON MECSEKNÁDASD An der Hauptverkehrsstraße Budapest

—Pécs, am Westrand der Gemeinde Mecseknádasd steht die St.Stefans-Kirche, die heute als Kapelle des am oberen Ende der Ortschaft liegenden Kirchhofs dient (Abb. 175). Die erste Erwähnung der Kirche ist uns aus der Schenkungsurkunde Königs Endre II. aus dem Jahre 1253, das Dorf Máza betreffend, bekannt. Bis Ende des 15. Jahrhunderts war das Dorf nach urkundlichen Daten im Besitz von mehreren Familien. Nach der Eroberung von Pécs durch die Türken im Jahre 1543 fiel auch Nádasd in ihre Hände. In der türkischen Steuerliste von 1554 finden wir die „Mahallen" Felsőnádasd, Kisnádasd und Alsónádasd eingetragen. Einige Jahrzehnte nach der Wiedereroberung, in den 20er Jahren des 18. Jahrhunderts bestand die Bevölkerung aus deutschen Siedlern, die sieh zu dieser Zeit rund um die St.-StefansKirche niedergelassen hatten. In der zweiten Hälfte des Jahrhunderts dehnte sieh das Dorf talwärts aus. Die Kirche — im Mittelalter nach urkundlichen Daten dem Heiligen László, König von Ungarn, geweiht - war vermutlich die Pfarrkirche der mittelalterlichen Gemeinde Felsőnádasd. Nach der Zurückeroberung diente sie bis 1751 ebenfalls als Pfarrkirche. Deshalb war 1723 ihre Restaurierung notwendig, wobei ein kleiner Barockumbau durchgeführt wurde. Zwischen 1936 und 1938 kam es zu einer größeren Restaurierung, wodurch die Kirche ihre frühere Form vor ihrem Umbau wiedererhalten hatte. Die der Wiederherstellung vorangegangenen Forschungsarbeiten haben wir 1969 begonnen, um die 13 Magyar Műemlékvédelem 193