Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - G. Sándor Mária: A mecseknádasdi Szent István-templom kutatása

J86. kép. A torony metszetei falszakaszok alatt nagyobb mélység húzódik részben a völgy, részben pedig a falu irányában. A fal déli és délkeleti irányban többszörösen törik, míg a déli sarokban átvágja a jelenlegi temetőt, A már említett délkeleti oldalon levő falszakaszt ugyancsak támpillérekkel erősítették meg. A kerítőfalnak korábbi előzménye, illetve annak nyoma nem volt. A feljárat déli támfalához közvetlenül egy 3,50 X 3,50 m belvilágú építmény egyik saroktámpillére csatlakozik, ennek alaprajzi elrendezését tisztáztuk. Az építmény falvastagsága 1,05 m volt, és középkori belső szinttől átlagosan 35 cm magas felmenő falakkal még állott. Északi oldalán 1,10 m széles bejárati ajtónyílás nyomait találtuk meg. A fal 1,50 m mélyen volt alapozva (185., 186. kép). Ez a 2 m-es saroktámpillérekkel erősített építmény, feltehetően egy eléggé magas őrtorony maradványa. E torony - épp a védelem céljából valószínűleg korábban épült, mint a kerítőfal, amelynek följárati támfala a már ott állott .torony támpilléréhez csatlakozva, jól megfigyelhetően, később épült hozzá-, illetve mellé. À kerítőfal mely a déli oldalon lényegesen nagyobb területet zár körül, mint az északin — építésekor ugyanis már kétségtelenül számolni kellett a torony ottlétével,

15 ez érezhető a kerítőfal vonalvezetésén. Az eddigiek során részletesen ismertetett egyenes szentélyzáródású templomunkhoz hasonló templomok Baranya megyében eléggé szép számban fordulnak elő (187. kép). Bár e mecseknádasdi templomunk az első, ahol régészeti feltárás eredményeként sikerült szétválasztani az egyes építési korszakokat, mégis szükségesnek látszik, hogy i • > < í i f / y B ; /> '•«.•''"Mecseknadasd^"^-'' V • Komló "'s, /\ a Mànfa a Pécsvarad N a Hetvehely Patacs • B

pècs *0 b km 187. kóp. Egyenes szentélyzáródású templomok elterjedése Baranya megyében