Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - G. Sándor Mária: A mecseknádasdi Szent István-templom kutatása

kedő) egyszerű keresztforma díszíti (178. kép). Ugyancsak az északi oldalon került elő a középkori pastofórium falba mélyített maradványa. A szentély északi felmenő falában — közvetlenül a diadalív keleti oldalán — megtaláltuk a sekrestyébe vezető középkori eredetű és élszedéssel tagolt ,,in situ" kőkeretes ajtónyílást, amelynek küszöbköve a középkori padlószinthez csatlakozik (179. kép). Előkerült a feltárás során a szentély keleti végében állott középkori oltár kőből épült alapjának maradványa. A szentély keleti zárófalának középtengelyében levő és nagyjából félköríves záródású ablakot — amely részijén el volt falazva kibontottuk, s abban megtaláltuk, csaknem sértetlen állapotban a kissé csúcsosodó ,,in situ" kőkeretet (180. kép). Ugyanezen a falon a mai vakolat alól előkerült középkori vakolaton jól megtartott állapotban vörössel kontúrozott körben a felszentelési kereszt. A szentély déli falában levő faliszekrényt kibontottuk, és feltártuk a szegmensíves záródású és középkori eredetű ülőfülkét. A diadalív keleti és a szentély déli fala által határolt szögletben megtaláltuk a keresztelőkút alapját. A szentély északi és déli falát áttörő neogótikus ablakok helyét korábban amint az a kutatás során megállapítható volt nagyméretű barokk ablaknyílások törték át.

12 A boltozaton — a korábban levert középkori vakolat helyett - sárga agyagból készült barokk kori tapasztás került elő. A szentélyben több helyen elég jó állapotban megmaradt felületekben került felszínre a középkori terazzopadozat, amelynek alapján megállapítható volt, hogy a szentélv és a templom hajója azonos .szintű volt. A diadalív nyugati oldalán — a hajó északi és déli hosszanti fala mentén — egy-egy barokk kori mellékoltár alapozását találtuk, amely hoszszanti irányban rétegesen falazott volt. Ugyancsak a hajó északi oldalfalában — közvetlenül a diadalív nyugati oldala mellett - egy kőkeret nélküli elfalazott ajtónyílást találtunk, ill. bontottunk ki, feltehetően eredetileg szintén a sekrestyébe vezetett. A hajó padozata alatti feltöltés újabb kori sírokkal és téglákbé)l falazott barokk kori kriptákkal teljes egészében bolygatott volt. A hajó déli oldalán közvetlenül a mellékoltár alapozásával összeépítve — alapfal-maradványokat találtunk. Ugyanezen az oldalon pedig, ennek a falnak a folytatásában, ill. annak a maradványával egy síkban ezzel azonos vastagságú újabb alapfal maradványait tártuk fel. Ezzel összefüggően északi irányú lábazati maradvány is előkerült kutatóárkunkban. Nem kétséges, hogy a jelenlegi templom padlószintje alatt 65 cm mélységben előkerült falcsonkok egy itt állott, korábbi templom alapfalainak maradványai. E korábbi templom alaprajzának tisztázása céljából a szentélyben már korábban megtalált középkori padozatot is átvágtuk (193. kép). A szentély belső falsíkjától 2,80 m távolságra nyugati irányban egy észak déli irányú és 1,20 m vastagságú fal került elő, amely a jelenlegi szentély Felülnézet 178. kép. A szentélyben feltárt sír fedköve déli falától 50 cm-re van. Erre épül rá azonban a szentély északi fala, magának a már említett falnak a maradványait pedig a jelenlegi sekrestye ajtaja alatt, valamint a diadalív nyugati oldalfala mentén figyelhetjük meg. Ennek a kisebb egyenes szentélyzáródású templomnak a nyugati zárófalát is megtaláltuk, amely egybeesik a jeleidegi templomhajó nyugati oldalfalával. A mai homlokzat előtt álló torony keleti végénél megfigyelhettük e korábbi templom nyugati