Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)
Tanulmányok - Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében 1964-1972
az elvégeztetett munkálatok következtében emelkedett. A jogszabály értelmében az értéknövekedés összegét a védett építmény rendeltetésszerű használatának biztosításához, illetőleg fokozásához szükséges költségnek kell tekinteni. Azok a költségek, amelyek az építmény rendeltetésszerű használatának biztosításával, illetőleg fokozásával kapcsolatosan egyébként nem merültek volna fel, a műemléki hatóságot terhelik. Az értéknövekedés összegét az épület helyreállítás előtti és utáni műszaki állapotának felmérésével és az értékkülönbözet kimutatásával a műemléki hatóság állapítja meg. Ha az építésügyi és városfejlesztési miniszter a tulajdonos kérelme alapján a felmerült költségek egy részét elengedi, a műemléki hatóság erről az érdekeltek részére határozatot ad ki, melynek felhasználásával kerül sor a költségek megosztására, illetőleg a költségviselés rendezésére. A tulajdonos helyett elvégzett kényszerhelyreállítás költségeit az eljáré) építésügyi hatóság a lakóház-helyreállítás külön keretéből előlegezi meg, míg a műemléki hatóság a miniszteri engedélyben meghatározott Összeget a tanács részére költségvetési keretéből téríti meg. A tanács által előlegezett, tulajdonost terhelő költségek behajtása a 4/1960. (X. 2.) ÉM—PM számú rendelet alapján közadók módjára történik. A műemlékileg védett épületek fenntartásának különleges esetével találkozunk a népi műemlékeknél. A falun végbement gyors iramú, örvendetes fejlődés eredményeképpen ezeknek a néprajzi szempontból jelentős építményeknek a megmentése a jogi védelem lehetőségei mellett is igen nagy nehézséggel jár, mivel azok zömükben nem elégítik ki a mai használati igényeket, s a tulajdonosok általában a műemléki jelleget megváltoztató vagy megsemmisítő átalakításra, korszerűsítésre, illetőleg az épületek lebontására törekszenek. Az állampolgárok tulajdonában álló, eredeti rendeltetésüknek megfelelően használt műemlékileg védett népi épületek fenntartására kormányzatunk anyagi támogatás nyújtását tette lehetővé. 34 A támogatásnak két módja lehetséges. Az egyik az úgynevezett „éves fenntartási átalány" rendszeres folyósítása, ha a tulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy a népi épület fenntartásáról, állandó jókarbantartásáról a műemléki hatóság előírásait kielégítő módon és folyamatosan gondoskodik. A másik az lígynevezett „eseti támogatás" olyankor, amikor a tulajdonos enélkül nem tudná a népi épület fenntartására, illetőleg állandó jókarbantartására vonatkozó kötelezettségét teljesíteni. A miniszteri utasítás az egyes népi épületekre évenként folyósítható fenntartási átalány összegét műemlék esetében 3000, műemlék jellegű épület esetén 2000, városképi jelentőségű épületnél 1000 Ftban határozta meg, míg bármely egyedülálló gazdasági épületnél és használatban levő pincénél — a műemléki védettség fokozatára tekintet nélkül 500 Ft kerülhet évenként folyósításra. Az eseti támogatás összege az építőanyag költségének erejéig terjedhet, azonban nem haladhatja meg a 25 000 Ft-ot. Az eseti támogatás sajátos építőanyagban is nyújtható, de sor kerülhet egyidejűleg a támogatási összeg pénzben és speciális anyagban való folyósítására is. A miniszteri utasítás meghatározta azokat a feltételeket, amelyek fennforgása esetén mód nyílik a támogatásra. Ezek között a legfontosabb az, hogy a tulajdonosnak kötelezettséget kell vállalnia a szokásos, illetőleg a műemléki hatóság által elrendelt munkálatok elvégzésére, és annak megtörténtét a tanácsnak igazolnia kell. A támogatási rendszer kialakítása során a népi épüjetek tulajdonosai részére értesítéseket küldünk ki. Ebben közöljük támogatási szándékunkat és a támogatási összeg folyósításának előfeltételeit. Az értesítéshez előre nyomtatott kötelezettségvállaló nyilatkozatot mellékelünk, melynek visszaküldését kérjük. Az értesítésben meghatározzuk az évenként szokásos karbantartási munkákat, melynek elvégzését a tulajdonosnak vállalnia kell. A tulajdonosnak szóló értesítéssel egyidejűleg tájékoztatást küldünk az illetékes községi tanácsok szakigazgatási szerveihez, közölve támogatási szándékunkat, feltételeinket és a tanács ezzel kapcsolatos feladatait. Az eseti támogatás folyósításánál is lényegileg hasonló értesítések kiküldésére kerül sor. Ezek a munkák a már elbírált tervdokumentáció alapján, az elvégzendő munkák műemléki hatósági jóváhagyásban történő rögzítésével konkrétan kerülnek meghatározásra, s a tulajdonos jogosult a kötelezettségvállaló nyilatkozat beküldésekor a támogatási összeg 50%-a erejéig előleget kérni. A tulajdonosok jókarbantartási kötelezettségük teljesítéséhez egyéb támogatást is kapnak. A műemléki lakóépületek felújítására például az Országos Takarékpénztár kedvezményes feltételekkel építési kölcsönt nyújt, s ennek mértéke az általános szabályoktól eltérően a felújítási költség 90%áig terjedhet, azonban lakásonként nem haladhatja meg a 70 000 Ft-ot. 35 A fenntartási költségek csökkentését teszik lehetővé a házadómentességre vonatkozó rendelkezések is, 36 melyeknél csupán a jogszabályok változtak meg, de az előző időszakban érvényes kedvezmények változatlanul maradtak. 37 A műemléki épületek fenntartása szempontjából igen nagy jelentőségűek azok a rendelkezések, melyek a műemlékeknek, a műemléki jelentőségű területeknek és a műemléki környezeteknek a rendezési programokban és a rendezési tervekben történő kötelező feltüntetését írják elő. 38 A műemléki hatóságot minden műemléki érdeket érintő kérdésben érdekelt államigazgatási szervnek kell tekinteni, ezért véleményét a rendezés, illetőleg a fejlesztési koncepció meghatározásánál figyelembe kell venni. A műemléki jogszabályok arra az esetre is intézkednek, amikor a védett építménynek nincs fenntartásra kötelezhető tulajdonosa. 3 " Ilyen eset-
