Magyar Műemlékvédelem 1971-1972 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 7. Budapest, 1974)

Tanulmányok - Barcza Géza: A magyar műemlékvédelem fejlődése a jogszabályok tükrében 1964-1972

az elvégeztetett munkálatok következtében emel­kedett. A jogszabály értelmében az értéknöveke­dés összegét a védett építmény rendeltetésszerű használatának biztosításához, illetőleg fokozásá­hoz szükséges költségnek kell tekinteni. Azok a költségek, amelyek az építmény rendeltetésszerű használatának biztosításával, illetőleg fokozásá­val kapcsolatosan egyébként nem merültek volna fel, a műemléki hatóságot terhelik. Az értéknövekedés összegét az épület helyre­állítás előtti és utáni műszaki állapotának fel­mérésével és az értékkülönbözet kimutatásával a műemléki hatóság állapítja meg. Ha az építésügyi és városfejlesztési miniszter a tulajdonos kérelme alapján a felmerült költségek egy részét elengedi, a műemléki hatóság erről az érdekeltek részére határozatot ad ki, melynek fel­használásával kerül sor a költségek megosztására, illetőleg a költségviselés rendezésére. A tulajdonos helyett elvégzett kényszerhelyre­állítás költségeit az eljáré) építésügyi hatóság a lakóház-helyreállítás külön keretéből előlegezi meg, míg a műemléki hatóság a miniszteri enge­délyben meghatározott Összeget a tanács részére költségvetési keretéből téríti meg. A tanács által előlegezett, tulajdonost terhelő költségek behaj­tása a 4/1960. (X. 2.) ÉM—PM számú rendelet alapján közadók módjára történik. A műemlékileg védett épületek fenntartásának különleges esetével találkozunk a népi műemlékek­nél. A falun végbement gyors iramú, örvendetes fejlődés eredményeképpen ezeknek a néprajzi szempontból jelentős építményeknek a megmen­tése a jogi védelem lehetőségei mellett is igen nagy nehézséggel jár, mivel azok zömükben nem elégí­tik ki a mai használati igényeket, s a tulajdonosok általában a műemléki jelleget megváltoztató vagy megsemmisítő átalakításra, korszerűsítésre, illetőleg az épületek lebontására törekszenek. Az állampolgárok tulajdonában álló, eredeti ren­deltetésüknek megfelelően használt műemlékileg védett népi épületek fenntartására kormányzatunk anyagi támogatás nyújtását tette lehetővé. 34 A támogatásnak két módja lehetséges. Az egyik az úgynevezett „éves fenntartási átalány" rend­szeres folyósítása, ha a tulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy a népi épület fenntartásáról, állandó jókarbantartásáról a műemléki hatóság előírásait kielégítő módon és folyamatosan gon­doskodik. A másik az lígynevezett „eseti támo­gatás" olyankor, amikor a tulajdonos enélkül nem tudná a népi épület fenntartására, illetőleg ál­landó jókarbantartására vonatkozó kötelezettsé­gét teljesíteni. A miniszteri utasítás az egyes népi épületekre évenként folyósítható fenntartási átalány összegét műemlék esetében 3000, műemlék jellegű épület ese­tén 2000, városképi jelentőségű épületnél 1000 Ft­ban határozta meg, míg bármely egyedülálló gazdasági épületnél és használatban levő pincé­nél — a műemléki védettség fokozatára tekintet nélkül 500 Ft kerülhet évenként folyósításra. Az eseti támogatás összege az építőanyag költ­ségének erejéig terjedhet, azonban nem halad­hatja meg a 25 000 Ft-ot. Az eseti támogatás sajá­tos építőanyagban is nyújtható, de sor kerülhet egyidejűleg a támogatási összeg pénzben és spe­ciális anyagban való folyósítására is. A miniszteri utasítás meghatározta azokat a feltételeket, amelyek fennforgása esetén mód nyí­lik a támogatásra. Ezek között a legfontosabb az, hogy a tulajdonosnak kötelezettséget kell vállalnia a szokásos, illetőleg a műemléki hatóság által el­rendelt munkálatok elvégzésére, és annak meg­történtét a tanácsnak igazolnia kell. A támogatási rendszer kialakítása során a népi épüjetek tulajdonosai részére értesítéseket kül­dünk ki. Ebben közöljük támogatási szándékun­kat és a támogatási összeg folyósításának előfel­tételeit. Az értesítéshez előre nyomtatott kötele­zettségvállaló nyilatkozatot mellékelünk, mely­nek visszaküldését kérjük. Az értesítésben meg­határozzuk az évenként szokásos karbantartási munkákat, melynek elvégzését a tulajdonosnak vállalnia kell. A tulajdonosnak szóló értesítéssel egyidejűleg tájékoztatást küldünk az illetékes községi tanácsok szakigazgatási szerveihez, kö­zölve támogatási szándékunkat, feltételeinket és a tanács ezzel kapcsolatos feladatait. Az eseti támogatás folyósításánál is lényegileg hasonló értesítések kiküldésére kerül sor. Ezek a munkák a már elbírált tervdokumentáció alapján, az elvégzendő munkák műemléki hatósági jóvá­hagyásban történő rögzítésével konkrétan kerül­nek meghatározásra, s a tulajdonos jogosult a kötelezettségvállaló nyilatkozat beküldésekor a támogatási összeg 50%-a erejéig előleget kérni. A tulajdonosok jókarbantartási kötelezettségük teljesítéséhez egyéb támogatást is kapnak. A mű­emléki lakóépületek felújítására például az Orszá­gos Takarékpénztár kedvezményes feltételekkel építési kölcsönt nyújt, s ennek mértéke az általá­nos szabályoktól eltérően a felújítási költség 90%­áig terjedhet, azonban lakásonként nem halad­hatja meg a 70 000 Ft-ot. 35 A fenntartási költségek csökkentését teszik lehetővé a házadómentességre vonatkozó rendel­kezések is, 36 melyeknél csupán a jogszabályok változtak meg, de az előző időszakban érvényes kedvezmények változatlanul maradtak. 37 A műemléki épületek fenntartása szempontjá­ból igen nagy jelentőségűek azok a rendelkezések, melyek a műemlékeknek, a műemléki jelentőségű területeknek és a műemléki környezeteknek a ren­dezési programokban és a rendezési tervekben történő kötelező feltüntetését írják elő. 38 A mű­emléki hatóságot minden műemléki érdeket érintő kérdésben érdekelt államigazgatási szervnek kell tekinteni, ezért véleményét a rendezés, illetőleg a fejlesztési koncepció meghatározásánál figye­lembe kell venni. A műemléki jogszabályok arra az esetre is in­tézkednek, amikor a védett építménynek nincs fenntartásra kötelezhető tulajdonosa. 3 " Ilyen eset-

Next

/
Thumbnails
Contents