Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Détshy Mihály: A sárospataki r.k. plébániatemplom történetének okleveles adatai

zett. A déli előcsarnok fölötti torony sisakja és a harangállvány is elégett, a 4 harang elolvadt, és a toronyóra megsemmisült. A torony falai annyira megrongálódtak, hogy a templom főpárkányának magasságáig le kellett bontani.

101 A tető újjáépítését, amihez Zemplén megye Xagytárkányból 4(1 kocsival szállított fát és a Kamara Tokajból 234 gerendát bocsátott rendelkezésre, hamarosan megkezdték.

102 1738-ban el is készült rézszínűre színezett zsindelyfedéssel, gerincén egy fa huszártorony nyal. A toronysisak csúcsára aranyozott rézgömb került, amelyben szentek ereklyéit és a helyreállítás időpontjáról szóló feljegyzést helyeztek el, tetején pedig vaskereszt állt. A tető két kontycsúcsára is egy-egy horganylemezből készült keresztet állítottak.

103 A kőművesmunkákra 1738. június 13-án Santner András egri kőművesmesterrel kötöttek 650 rénes forint összegű szerződést. A szerződés alapján a középső boltozatot, tehát a főhajó boltozatait lebontották és újjáépítették, az oldalhajókét javították, és fa, ill. A^as vonórudakkalmegerősítették, amelyek számára az oldalfalakat átvésték. A hajóban „fejezeteket" falaztak, azaz a pillérekre a boltozatok fölött felfalazást készítettek a tető kötőgerendáinak aláfogására. Az előcsarnokot újraboltozták, bejárataira két kaput, az előcsarnok fölötti szintre pedig két ablakot készítettek, a feljáró csigalépcső ajtaját kijavították és új lépcsőfokokat építettekbe. A templom belsejét újravakolták és kimeszelték, a padlóburkolatot pedig javították.

101 A munkák nagyrésze szeptember végére elkészült, mert ekkortól újra a templomban miséztek, október elején viszszaállították az oltárokat és október 5-én a házfőnök beszentelte a templomot.

105 A hátramaradt munkákat 1739-ben Thomas Golt kőműves mester fejezte be 119 forintért.

100 A harangok újraöntésének megbeszélésére röviddel a tűz után Patakra érkezett Eperjesről Locherer Sebestyén harangöntő, aki a régi harangok bronzából és rézből 372 forintért négy új harangot öntött domborművekkel és feliratokkal, s ezeket 1739-ben szállította le.

107 A harangok számára a templomtól keletre, a mai iskolaudvarban állott ágyúdombon tölgyfagerendákból harangtornyot építettek.

108 A helyreállítás után, amely lényegében 1740-ben az előcsarnok burkolásával fejeződött be,

10

'

J már csak elvétve találunk feljegyzéseket a templomon végzett munkákról a jezsuiták idejében.

110 Több irat szól a templom kriptáiról. Az 1749. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint a Rákócziaknak és a jezsuitáknak volt kriptája, az 1772. évi már hatot említ, és más iratokból tudjuk, hogy ebből kettő a szentélyben, kettő a hajó közepénél, kettő pedig a nyugati végén volt. A három osztályba sorolt kriptákba való temetkezésekből a jezsuiták jeleidősebb jövedelemre számítottak, de a magas díjak miatt kevesen temették ide halottaikat. Az 1772. évi Canonica Visitatio megállapítása szerint négy kripta már 30 évvel korábban betelt és azóta zárva volt, kettő pedig üresen állt.

111 A jezsuiták idejéből a fenti két egyházlátogatási jegyzőkönyv és több „informatio" maradt fenn, amelyekkel a jezsuiták a templomhoz való jogukat igyekeztek igazolni.

112 Miután ezekben egyrészt azt bizonyították, hogy a templomot nem a protestánsok építették, továbbá azt, hogy a középkorban is szerzetesrend birtokában volt, a templom általános leírásán kívül a keletkezésére és kiépülésére vonatkozóadatokat és olyan építészeti részleteinek ismertetését is tartalmazzák, amelyekkel érveiket alátámaszthatták. Ilyen részletek voltak a déli előcsarnok támpilléreinek tetején elhelyezett címer]>ajzsok, egyikben az 1492 évszámmal, a többiben címerképekkel.

113 Említik azt az 1439 évszámos, német feliratú vörösmárvány sírlaptöredéket, amely a mostani ásatás során vált újra ismertté, de akkor még a templom falán volt látható, sőt állítólag letört darabja is megvolt még.

114 Annak bizonyítására, hogy a templom egykor szerzetesrendé volt, a templom körül látható vagy föld alatt rejlő romfalakra hivatkoznak, amelyeket a legújabb ásatások hoztak felszínre, és szerintük kolostor maradványai voltak.

115 1773-ban a jezsuita rend feloszlatásával a templomot világi plébánia kezelésébe adták. A jezsuiták vagyonának bekebelezési jegyzőkönyve röviden leírja a templomot és berendezését lényegében a korábbi egyházlátogatási jegyzőkönyvekkel egybehangzó módon: „Az itteni templom tágas és nagyszabású, boltozattal fedett, amely két sorban álló 12 oszlopra támaszkodik. Hosszában 24 öl, széltében pedig 11. Déli oldalához sekrestye csatlakozik, amely szintén boltozatos. A bejárat előtt csonka torony áll. A tető jó állapotban van, három éve újították meg és zsindelyezték. Kzen kis fatornyocska áll községi órával felszerelve."

110 Az összeírás ezután felsorolja a templom felszerelését, ezen belül hat oltárt, beleszámítva a főoltárt, a tágas és jó karban levő fakarzatot, a hatváltós orgonát, keresztelő kutat, szé)széket, képeket a falakon és pilléreken, a szentsírt a ké)rus alatt, az oratóriumot a sekrestyében és a hajé>ban álló 34 padot. A templomtól keletre állé), négy haranggal felszerelt fa harangtorony ekkor már összeomlással fenyegetett. A templombeli két kripta egyike egyházi, a másik világi személyek temetkezésére szolgált. A templom kegyura ekkor az uradalmat kezelő Kamara lett, és a helytartó tanács tanügyi departamentuma gyakorolt felügyeletet felette. 1777-ben Péchy Gábor kerületi tanügyi igazgató vizsgálta felül állapotát. Jelentése szerint a templom egyéb javításra nem szorult, mint a várfallá vastagított északi oldalán az omladozó kövek megerősítésére. Belső meszelése csak azért látszott indokoltnak, hogy ezzel szebb és világosabb legyen. Péchy javasolta, hogy a hajó ereszmagasságáig lebontott déli tornyot 3-4 ölnyivel magasítsák meg, hogy a harangokat ide helyezhessék át a nyilván már düledező fatoronyból.

117 A templom állapota azonban valójában korántsem lehetett ilyen jó, mert 1779-benakamarauradadalom szakemberekkel, éspedig Oratschek András építőmesterrel, Zisch(?) -János miskolci kőművesmesterrel és Resch Tamás sátoraljaújhelyi ácsmes-