Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Császár László: A szocialista műemlékvédelem elvi kérdései

lényeges szerepet játszik a kor irodalmának, ideológiájának, tudományosságának ismerete - asszociálódik egy időben tőlünk távol eső műalkotás szemlélésénél. Ez a tényező oly szuggesztív tud lenni, hogy a markánsabb kifejezés érdekében a ma ábrázoló művészete is felhasználja. Ez esetben pl. a festészetben találkozhatunk a középkor vagy a primitívek megjelenítési módjának visszacsengésével. Itt ismét utalhatunk az építészet területére, ahol e jelenségek szintén megfigyelhetők. Természetesen hangulati elemek felhasználásáról s nem stílusutánzatról van szó. E jelenségek összetettségüknél fogva ily rövid említéssel csupán érinthetők, s még csak megközelítő pontossággal sem fejezhetők ki. Felvázolásukra azonban mégis azért volt szükség, hogy bizonyos következtetéseket levonhassunk. Elsősorban azt, hogy a műalkotás kora, történeti értéke mint esztétikai-tartalmi tényező is érvényesül, kibővítve a tényezők sorát. E ténnyel a művészetelméletnek mindenképpen számolnia kell, hogy az esztétika területén az ebből adódó félreértéseket mindjobban kiküszöbölje. Visszatérve most a műemléki építészet területére, megállapíthatjuk, hogy történetisége, dokumentum-mivolta és artisztikuma elválaszthatatlan összefüggésben vannak egymással. Minél hitelesebben képes a korát reprodukálni, annál erősebb művészi élménykeltő hatása is. d) Mindeme történeti-esztétikai élménykeltő effektusok, amelyeket a műemlékvédelem kelt életre, értelmi-érzelmi, emocionális kategóriákként kristályosodnak ki az emberi tudatban, hasonlatosan csak kevésbé bonyolult áttételekkel a képzőművészeti alkotások etikai, morális végeredményéhez. Természetesen ezeket a végső tudattermékeket egymagában a műemléki épület primer szemlélése nem képes létrehozni éppúgy, mint ahogy a természetről és a társadalomról való ismereteinket csupán vagy tudományos megismerés, vagy az irodalmi, vagy a képzőművészeti feldolgozások útján képtelenek lennénk megszerezni, mivel mindezek a komponensek szerves egységben alakítják ki eredőjüket. A műemléki-történeti hitelességű élmény kialakulásakor is más kifejező eszközök segítsége, részvétele szükséges. így annál teljesebb lesz az élmény, minél több pontosabb szereplővel vehetjük tárgyunkat körül, mindazokkal a részélményekkel, amelyeket más művészeti ágak, az irodalom, képzőművészet vagy magához az objektumhoz fűződő objektív történelmi tájékoztatás nyújt nekünk. 3. Egy részkonklúzió Összefoglalva az eddigi fejtegetéseket, a következő eredményre jutunk: A műemlékvédelem igen összetett alkotótevékenység. A gazdasági életben szerepet játszó termelő jellegénél fogva részint a társadalom gazdasági alapjához tartozik, de a társadalomtudományokkal való kétoldali kapcsolata, valamint művészi volta döntően a társadalom tudati felépítményének tényezői közé emeli. A tudati felépítmény bonyolult viszonylatai között létrejövő társadalometikai konzekvenciák a szocialista műemlékvédelem vizsgálatának báziskérdését jelentik. A következő fejezetben súllyal ezzel kívánunk foglalkozni. Il L A SZOCIALISTA MŰEMLÉKVÉDELEM VONÁSAI 7, A műemlékvédelem szerepe a társadalomban általában. Bevezetőül meg kell említenünk azokat a szempontokat, amelyek a műemlékvédelem társadalmi rendszertől független hatását körvonalazzák. Ezek két csoportra oszthatók: a) A műemlékvédelem szerepe a mindennapi életben: a műemlékek hasznos értékeket termelő munka tárgyai és eredményei, így a gazdasági élet részét képezik, - hasznos épületteret biztosítanak, - a külső és belső idegenforgalom szerves részei, a növekvő szabadidő felhasználásának tényezői. b) A műemlékvédelem szerepe a társadalmi tudatban : a történetiséggel átszőtt esztétikai élmény felkeltése, spontán kulturákSdás elősegítése, az alkotó munka, az elődök és ősök tiszteletére való nevelés, — a hagyományok felismerése és megbecsülése, a nemzeti érzés megerősítése. 2. A szocialista, műemlékvédelem alapjai, jellemzői A szocialista műemlékvédelem kialakulásának alapfeltételét a kizsákmányolás felszámolása, a tulajdonviszonyok megváltozása jelentette. Nyomában másodszor — a termelés új rendje bontakozhatott ki, a szocialista népgazdaság, a tervgazdálkodás. Harmadsorban megkezdődött a szocialista művelődéspolitika célkitűzéseinek megvalósítása a kultúrforradalom hatalmas vívmányainak útján. A szocialista műemlékvédelemnek ezért a társadalmi viszonyokból adódóan két alapvető jellemzője van: a) tevékenységét lényegében nem akadályozzák a magántulajdon kötöttségei, b) a tervgazdálkodás ezen a téren is biztosítja, hogy az esetlegességek és a véletlen maximális kiküszöbölésével, nagyobb áttekintéssel, tervszerűen folyhasson a műemléki munka.