Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Borsos László: A nagytétényi kastélymúzeum
37. kéj). Főbejárati kapu siettetik. A második világháború pusztításai és a megmaradt faállomány kivágása egy hosszú folyamat betetőzését jelentette. * A felszabadulás fordulópontot hozott a kastély történetébe. A kastélyt a 340 holdas birtokkal együtt mint az Országos Földhitel Intézet tulajdonát államosították és egy Gazdaképző Intézetnek juttatták. Az átalakításokat e célra meg is kezdték. Dáni Géza, az egykori részbirtokos javaslatát, hogy a kastélyt barokkmúzeummá alakítsák át, Voit Pál, az Iparművészeti Múzeum 15 vezetőjének előterjesztésére a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa magáévá tette, s a tárgyalások eredményeképpen a Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Nemzeti Múzeumnak 1948. július 1-én átengedte. 16 A múzeum első kiállítása még 1948 nyarán a legépebben maradt nyugati szárny egyes helyiségeiben megnyílt. Több időszaki kiállítás után 1952. április 19-én nyitották meg az egész nyugati szárnyban a végleges profilnak megfelelő bútorkiállítást. 17 A múzeum profilja azonban megváltozott. Az épület középkori eredetére való tekintettel a bútorzatok bemutatását kiterjesztették a középkorig, de az őskorba nyúló helytörténet gazdag anyagának bemutatására is helyet akartak biztosítani, CampoTia Castrum ásatási területével szoros kapcsolatot teremtve. A gyermekotthon kitelepítésével az emeleten körjáratot akartak biztosítani. A tervezési megbízást e program alapján adták ki a KOZTI-nek 1951. október 3-án. A vázlattervet 1952. február 28-án szállították le. Sajnos a statikai és építéstörténeti vizsgálatok az akkori kivitelező hibájából későn kezdődtek meg, és befejezetlenek is maradtak. Eredményeik nem lehettek véglegesek, s a vázlattervben sem voltak felhasználhatók. A statikusok rámutattak az elégtelen alapozásokra, kihajló falakra, repedt boltozatokra és korhadt faszerkezetekre. Az építéstörténeti kutatások eredményeit a kivitelezés és a további feltárások során több helyen módosítani kellett, de az alaprajz középkori és korabarokk falrendszereinek kimutatása elvileg helyesnek bizonyult. A kutatásokat dr. Csemegi József és Várnai Dezső végezték. A kivitelezés 1953 júliusában kezdődött meg állagbiztosító munkákkal. Először az északi ke-