Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Borsos László: A nagytétényi kastélymúzeum

közötti gazdasági udvart hullámos végződésű" kerítés határolta. A nyugati falban kerítéskapu nyílt a község felé. A kerítés csatlakozása mögött feltárt íves falsarok mutatja, hogy a kastély korábban épült. Még későbbiek az istállóhoz dél felé csatlakozó cselédlakások.

7 E toldalékok falai pontosan követték a gótikus várfalak ferdeségét. JÉ vonalba esett az újjáépült Szt. Anna kápolna és a cour d'honneur előkertjének két fala is. így konvergáló vonalakra komponált együttes keletkezett, az osztrák barokk hasonló emlékeinek hatására.

8 Az építkezést Száraz veje, Rudnyánszky József folytatta. Az egymenetes szárnyak, a szűk zárt udvar már korszerűtlenek, a déli gazdasági udvarra nyíló főbejárat kisszerű, a szobák száma elégtelen, a megjelenése semmitmondó. Nagyarányú építkezésbe fog, melynek célja a kastély bővítése, díszesebb megjelenése, új bejárat létesítése, mely új bekötő úttal, a mai Hugonnay Vilma utcával, a budai országútról a község szűk és kanyargós utcáinak érintése nélkül is megközelíthető. Az eddigi zárt udvart az északi szárny lebontásával cour d'honneurnek nyittatta ki, a két megmaradt egymenetes szárnyat is két traktusra bővítette. A déli szárny rizalitjában a nagy termet helyezték el, alatta folytatták az eddigi áthajtót és cseh süvegboltozatok egységes sorával fedték le. A déli gazdasági udvar kerítéséhez új, egymenetes, földszintes szárnyakat építettek, 70 cm mélyre alapozott s a kerítésnél vastagabb új falakkal. A 20—30 cm alapmélységű régi fal túlterhelését elkerülendő, a szobákat haránt dongákkal fedték le. A később ráépített emelet szobasorát az udvar felé kőkonzolos boltozott függőfolyosó kísérte, melyet a kívülről fűtött kályhák kiszolgálására és közlekedésre használtak. Mindkét emelet ráfutott az istállóépületre. A dunai szárny emeletét az istálló magasabb boltozatának átépítésével egy szintre hozták, a másik szárny utolsó szobájának padlóját a boltozat eredeti magasságában fektették le. A földszintet az istálló fala melletti keskeny átjáró és két-két személyzeti lakás foglalta el. A község felé nyíló kapuhoz csehsüvegboltozatokkal fedett áthajtó épült. Az új szárnyak párkánya egy magasságba esett a déli gazdasági szárnyak félnyereg tetejének tűzfalával. Ennek kellemetlen hatását tornyokkal akarták enyhíteni, melyek teljesen szervetlenül épültek rá az alsó szerkezetekre. A dél felé terjeszkedő gazdaság jobb megközelítésére később az istállószárnyon is áthajtót törtek, megzavarva a boltozatok és ablakok ritmusát, majd az istállóra is emeletet húztak.

9 A traktusszélesség lehetővé tette, hogy a szobasor mellé zárt folyosót is építsenek. A magasabb istállóboltozatok miatt a szárny padlója és főpárkánya is magasabbra került. Az ablakokat mindenütt szalagtagos keret veszi körül. Míg az északi „U" alaprajzú épület ablakainál csak bevésett horony rajzolja ki a szalagot, a zárt udvar oldalsó és déli szárnyain a szokásos plasztikus szalag fut körül. A hátsó szárny emeletráépítésével kész a kastély. A befejező munkák a számlák tanúsága szerint 1778-ig húzódtak, de a timpanon nemesi koronáját már nem cserélték ki az 1773-ban kapott hétágú bárói koronára. A kastély alaprajza trapéz alakú „A"-ra hasonlít. Elemei révén a pestkörnyéki kastél y tí pus hoz tartozik, de el is tér a kialakult kánontól. A típus többi épületénél az ,,IT" alaprajz öble a park felé néz s a bejárat a domború oldalon van, itt a francia alapgondolathoz híven a cour d'honneur az érkezés irányába nyílik. A középrizalitot sem íves vonalozású manzárd tető — a Grassalkovich-kupola fedi, hanem tört síkú sátortető, melyet a budai királyi palotához hasonlóan a Gernyeszegen is átvett toronyórás laterna koronáz. A főrizalit eredetileg fejezet nélküli Iizénáival közelebb állt Gödöllőhöz, viszont ablakai egyenes záródásúak voltak.

10 Rudnyánszky építkezése egyaránt törekedett a még felhasználható épületrészeknek - néha szerkezetileg hibás megtartására és a nagyszabású reprezentációra. Eddig ismeretlen mesterének" művészetét dicséri, hogy az adottságokat milyen fölényes biztonsággal tudta vérbeli barokk koncepcióba foglalni, az oldalszárnyak ferdeségét álperspektivikus hatásra használva ki. A régi kastély szárnyait keleten a középkori várfalhoz ragasztott előfalazással, nyugaton ferde traktus hozzáépítésével egyvonalba hozta. A bütüfalak magas oromfalai — az egykori tájképfestészet repousseurjeihez hasonlóan — növelik az udvar mélységének hatását, amit a középrizalit alacsonyabb timpanonja is fokoz, kiemelve a kupola magasságát. A széttáruló oldalszárnyak fogadják az érkezőt, és sima tagolású oldalhomlokzataikkal zökkenés nélkül vezetik a főrizalit felé, melynek kiugrását az oldalárkádok enyhítik. Az oromzatok íveinek hullámzásában a barokk concerto grosso gyors —lassú gyors tételei csendülnek fel. A szélső oromzatok lendületét feszes csigák indítják el, a csomópontok karcsú vázái és mozgalmasságukban a fal síkja elé szökellő szobrok fokozzák. A középső timpanon ütemét a nagy kiülésű főpárkány lefékezi, és a nyugodtan heverő szobrok, az éggömb terhe alatt görnyedő Atlasz hangsúlyozza a ritmusváltást. A remekbe faragott páros címer szerencsésen egészíti ki a szobrászati díszítést. A szobrok témája az örökké megújuló idő. Az oromzatok szobrai a négy évszak, a zodiákus jegyei a hónapok, a nap és éj figurái a napok váltakozását jelzik, és felettük a laterna számlapjai a tovatűnő órákat mutatják. Az oromzatok vonaljátéka tovább fodrozódik az erkély dinamikájában. Általában a boroszk'n egyetem erkélyéhez

12 szokták hasonlítani, de érzésünk szerint az összehasonlítás kastélyunk javára dől el. A fonatos mellvédek lágy hullámzását ott a diagonal állású postamenspárok merev sarkai szaggatják fel. A falpillérek, az oszlopok és a konzolok folyamatos puha vonala helyett az átlós pillérek és a belőlük kinövő konzolos pillérfejek sokkal méreti 4