Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Geszti Eszter: A nagytétényi kastély története

Kurszán és Kurszánvára. A magyar fejedelemség kialakulása és Óbuda honfoglaláskori története. Budapest régiségei XVI. 1955. Győrffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a. törzstől az országig I—II. 1958. 11 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. sz. közepéig. Bp. Magyar Tudományos Akadémia, 1900. I- III. köt. 12 Tétényiek középkori oklevelei: Dl 2496; Dl 2786; Dl 73604; Dl 73605; Dl 73607; Dl 73609-10-11-12; Dl 12290; Dl 15603; Dl 14127. Fotókópiák a múzeum Adattárának birtokában. 13 Szilárd fy Zoltán: A nagytétényi plébániatemplom ritka ikonográfiája. Művészettörténeti Értesítő 1968. II. 14 Hédervári oklevéltár. I — II. köt. br. Radvánszky Béla és Závodszky Levente A M. Tud. Akadémia Történelmi Bizottsága, Bp. 1909. 15 Dr. Miklósy Zoltán főlevéltáros „Buda délvidéke a középkorban" c. kiadatlan munkája. ,e Bél Mátyás: Notifia Hungáriáé Novae Historien Geographica. Tom. III. p. 509. ,,. . .sacellum aliud, extra vicum, in orientem susci tavit." 17 Szentélyben, padlószint alatt Barbarossa Frigyes ezüst, szentély háta mögött, járószintben I. Albert osztrák herceg ezüstje és apró bécsi dénárok. 18 Gerevich László : A csuti középkori sírmező. Bp. Régiségei XIII. Dercsényi Dezső szerk.: A magyarországi művészet története. IV. A koragótika Mag varországon, 119. 1. 1956. 19 Dr. Miklósy Zoltán : Buda délvidéke a középkorban. 20. 1. 20 Wenczel Gusztáv: A Hédervári Ferenc jószágai fölötti per és ítélet 1523-ban. Magvar Történelmi Tár. VI. köt. 21 Száraz — Rudnyánszky lt. 132. sz. — Geszti Eszter: Éremlelet a nagytétényi kastély alól. Az Iparművészeti Múzeum évkönyve, X. 1967. 23 3 db XVII1. századi irat, 62 db XTX. századi peres irat. 24 Geszti Eszter: Daróczy Katalin és Nagytétény. Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei, VI. 1963. 25 A bőrkötéses kutyabőr, eredeti okmány, régi elenchus jelzetével, vásárlás útján a múzeum birtokában. 26 Péczely Ödön fordításéiban, dr. Bodor Antal: Csepelsziget és Budafok kétszáz év előtt. Bp. 1936. 27 Az 1911-ben lebontott épület alaprajzát elemeztük. Miklósy Zoltán említésében a kapu fölött, nyújtott háromszög (tympanon) volt. Száraz György kastélyának bejárata fölött is tympanont talált Csemegi—Várnai. 28 Száraz — Rudnyánszky levéltár, Fasc. 14. Nro 293. 294. 29 Sz. — R. levéltár Fasc. 20. Külön kötegelve. 30 Sz. —R. levéltár Fasc. 14. Nro 297. 31 Budapest és környékének térképe, Müller, 1769. VM. Adattár. 32 1966-ban a XXII. kor. Tanács mint veszélyes épületeket lebontatta, bontás közben történő vizsgálatát elvégeztük. 33 1945 után bontották le, nagyméretű emeletes épületét a műemléki topográfia felsorolja. 34 Sz.—R. lt. Fasc. 19. Nro 244. ,,. . .Másodig fáratsága volt azon Kastélyt széjel hányatni és újonnan minden haszon és mulatságra föl ópótetni, Kertel, melly Kertett egész két esztendeig hordót Földel meg töltettünk, mivel annak előtte oil mélység volt, hogy az Hajók is azon jártak amidőn Dunának Áradása. Kutakat provideáltunk, Kő Fallal környől vettük, melly Fal ugyan először el omlott, mivel azon hordatott Főit, engetett néki hanem ismét vassal őszve kaptsólt Qadrát Kövekkel épétettük, melly most is álandó. Az Kert minden féle Bécsben vett drága Fákkal, fői épétetett és ékesétetett Sigmond Kertész által." A leírásnak több helyütt, többféle szövegét találtuk, nagyjából megegyeznek. 35 Bél Mátyás: A Notifia III. kötetében, p. 517. 36 Sz. — R. levéltár, Fasc. 19. Nro 206-os kötegben. 37 Őrzés és zárhatóság biztosítása elsőrendű szempont volt, hiába építkeztek külföldi mintára társasági élet és könnyed szépségek számára, a társadalom alépítménye, a török utáni nyomor, a jobbágyság helyzete állandóan a kirobbanás veszélyével fenyegette a gazdagokat, Özvegy Száraz Györgynót is fenyegető inzultus éri, kapuját majdnem betörik, Daróczy Zsuzsanna, Zlinszky Ferenc stb. szintén zaklatásokról panaszkodnak (Fasc. 7. Nro 152, Fasc. 29. Nro 516), ezeknek rugói mind anyagi természetűek. 38 Á Lőwy-család agg kertészétől, a helyszínen tel t bejárás és közlés alapján. 39 Sz. —R. levéltár C 188. BB Nro 5. 40 Sz. —R. levéltár Fasc. 19. Nro 370—374. Wellmann Imre: Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés. Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban. Tanulmányok Pest; megye múltjából, Pest Megye Tanácsa, Budapest, 1965. Wellmann Imre: A parasztság helyzete az 1767. évi úrbérrendezés előtt. Századok, 1955. Vörös Károly, Szántó Imre, Varga János, Esze Tamás, Iványi Emma: Az 1765 — 66-i dunántúli parasztmozgalom és az úrbérrendezés. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon. 1711—1790. M. Tud. Akadémia Történettudományi Intézete. 1952. Rudnyánszky József még aznap tollat ragad és panaszát elküldi a vármegyéhez, onnan nemhogy katonai segítséget, de semminemű pártfogást nem kap, mindössze ezt a levelet a hivatalnoktól: „Bizodalmas nagy jé) Consiliarius, Réghi jó Uram. Szivessen sajnálom reméntelen galibáját az Urnák, bár csak hertelen Árestomra nem fakadóit volna az Ur; melyre nézve azután következett a többi: Kérem az Urat, legyen kevés patientiával, mast itt egy Vice Ispány egy Szolga bíró nincsen, a vármegye Katonái is széle vannak, elküldve a (Jampirozé) Regementnek számára szükséges tartásának bé hozattatása véget: attul tartok: ha szintén a Consphensoknak megfogat tatására katonákat ki küldünk is azokat is vissza verik a mint Vas vármegyében cselekedték; azért tovább is kérem, mennél jobban lehet, moderálja az Ur a dolgot, még valamely módot lehessen találni a le esendettéshez. Ajánlom magamat uri favoribus és tisztelettel az Urnák Igaz hiteles szolg: Szvetics mp." 41 Dugonics András: Téténynek Ékessége. III. 61. sz. Melegház maradványai a kastélykertben. 42 A kertről, pincéről, a kastély belső berendezéséről, gyümölcsösről, Duna-partról kapunk leírásokat. Egyetlen kiadása Baróti Dezsőtől származik, a szegedi Dugonics Társaság támogatásával, az író születésének a 200. éves évfordulójára. 43 Sz. —R. levéltár Fasc. 19. Nro 206; Fasc. 19. Nro 306. C 188. BB Nro 5. 44 Sz.—R. lt. Fasc. 22. Nro 291; 292; 383; 392; 402; 407; 408; 409; 412. 4fi Sz.—R. lt. Fasc. 23-ban, kötegelve, Fasc. 52. Nro 5; 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20. 4ß Széchényi Könyvtár, 401 338 sz. 47 Abafi: Á szabadkőművesség története Magyarországon, p. 239. 48 Elszámolások hagyatéki anyagban. 49 Az Iparművészeti Múzeum Adattára számára megvásárolt okmányokbé)l. Regisztrálás alatt. 50 Utódok közlései és levelezései alapján.