Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Geszti Eszter: A nagytétényi kastély története

utódoké. 45 Háromfelé osztották a kerteket és a környező földeket is. A térrajzok és telekkönyvi határok rögzítik az osztoszkodást (23. kép). Szentgyörgyi Horváth Zsigmond testőr, udvari tanácsos, királyi asztalnok, állítólag szabadkőmű­ves páholy tagja lévén, Tétényben fogadta társait. Utalás történik egy szabadkőműves jelvényekkel ellátott kápolna alakú teremre, 46 melyet a dísz­termen kívül más helyiséggel nem hozhattunk kap­csolatba. Az 1904-ben történt tűzvész itt mindent elpusztított, mi már egy hevenyészett helyreállí­tású, lakhatásra alkalmatlan helyiségnek ismertük. A kertben levő kápolnát, amely már tatarozásra szorulhatott, új tulajdonosa feleslegesnek találta, lebontatta, s kegyképét átvitette a plébániatemp­lomba. A kápolna romjaiból romantikus műdombot készítettek lépcsőkkel és kilátóval, a kastély fel­osztása miatt áthelyezett kertkapu tőszomszédsá­gában. Szentgyörgyi Horváth Zsigmond utóda, névváltozással és grófi rangon Hugonnay Kálmán, keveset tartózkodik Tétényben, de tüdőbeteg fele­sége Pánczélyi Teréz gyermekeivel itt él, később már elkülönítve. Leányuk, Hugonnay Vilma or­vosnő a tétényi falak között született 1847-ben. Az emberségességért, a nép egészségéért dolgozó, haladó nő szimbólumaként őrzi emlékét az orvos­történet. A Hugonnay-család saját részét a már két év­tizede pénzösszegeket kölcsönző Lőwy Mórnak adja el 47 1871 73 között, aki hozzá vásárolja a Nedecz­ky család részét is. Lebontva a főhomlokzatra fu­tó kerítést, a kertrészeket egybenyitja. A nagyon elhanyagolt épületet tataroztatja. A kastély harmadrésze azonban külön kézben marad a mai napig is. Ez a Mondbach örökrész, később nőágon Pacassy tulajdon. Az örökös nélküli család a francia származású Stephanie Heuzè-re 49 hagyta tulajdonát, aki Vince-nővéreket telepítve az épületbe, megalapítja az árvaházat, a mai Egész­ségügyi Gyermekotthon elődjét. Lőwy Mór gazdag virilista, a sertéshizlalda egyik főrészvényese, családja számára kényelmessé teszi a kastélyt. Fia, Lőwy Ernő három pilléreken álló teraszt építtet hozzá, kettőt a dunai szárnyon, egyet a község felőli szárny bejárata elé, mely alul színes üvegezésű veranda volt. A főhomlokzat log­giái felett az ereszt meghosszabbíttatja és a teraszt beüvegezteti. Még néhány módosítást végeztet, de ezeket a műemléki helyreállítás lebontatta. A Ne­23. kép. Tétény helyrajza 1795-ből pomuki János-kápolnát beüvegeztetik és ajtóval látják el. Az első világháború kapcsán fellépő gazdasági válság erősen érinti a tétényi uradalmat, és Lőwy Ernő sem olyan leleményes gazdálkodó, mint apja volt. A kastélyt elcseréli a Nyugati pályaudvar mögötti két házért. 50 Ezt az üzletet azonban a család stornírozza. Anyagi helyzetük igen bonyo­lulttá válik, Lőwy Ernőt ideggyógyintézeti keze­lésbe kell vétetni. Tétény csődbe kerül, melyből Keller Béla bankelnök menti meg már mint be­házasodott családtag: névmagyarosítással, Dáni nevű családban. Keller Béla 1942-ben meghal, a nőtagok pedig a fasizmus áldozataivá lesznek 1944­ben. A birtok államosítás után Dáni Géza műtör­ténész, résztulajdonos javaslatára lesz kastély­múzeum az épület nagyobb részéből. Geszti Eszter JEGYZETEK 1 Csemegi József—Várnai Dezső: A nagytétényi kuta­tások . 2 Mappa Geographica über die grosse Insul Csepelicus, 1728 VM 265/51; 310/51; 273/51 stb. 3 Amália Mozsolics: Neuere Hallstattzeitliche Hehn­funde aus Ungarn. AAA. Tom. V. 1955. 4 Építkezési szemlék nyomán több ízben találtunk nyomokat, Angeli utca, Baross telep, Bartók B. u. (XXII. ker.) 5 Nagytétényi kutatások. Régészeti Füzetek 3. sz. 6 1965-ben történt ásatásból. 7 1961-ben, kazánház salaktárolójának létesítése köz­ben . 8 Többlépcsős ásatással, 1958-tól, 1965. V. hó 28-ig bezárólag. 9 1969-ben történt leletmentés. 10 Győrffy György : Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp. Néptudományi Intézet, 1948. Győrffy György:

Next

/
Thumbnails
Contents