Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Geszti Eszter: A nagytétényi kastély története
használták. Néhány nyílvégen kívül ebből az időszakból a kastély közvetlen közelében nem akadtunk leletre. így az oklevelek és krónikások híradásait kutattuk. 10 Középkorunk forrásanyaga igen hézagos. Anonymus krónikája szerint Százhalomtól Diósdon keresztül Óbudáig Kurszáné a Duna jobbparti sávja. Az antik romok használatának önként adódó lehetőségét, mint tudjuk, a Kartal nemzetség tagja, Kurszán Óbudán fel is használja. A honfoglalás utáni településszerkezet másutt is az utak és romok vonalát követi. Anonymus vezéri felsorolása tulajdonképpen a törzsek felsorolását jelenti. Tuhutum, Töhötöm, Tehetem törzsének kutatásunkat érintő származási sora: Tehetem, fia Horca, ennek fia Guela, fia Bonyha, ennek leánya Saroltu (fehér menyét), ő pedig István királynak anyja. A Tétény nemzetség rokonságban van az Arpád-házzal. Kurszán halála után (904) Árpádra szállnak birtokai, így többek között a tétényi rész is. A Tétény család megismerését az nehezíti, hogy először hamis oklevél szól róluk, egy 1423-ból származó átirat, mely a XII. századból származtatja a legnevezetesebb ágát. 11 Anonymus Töhötömöt Erdély meghódítójának és a Gyulák ősének tünteti fel, Győrffy György szerint ezt azért teszi, mert a Gyula Zombor nemzetség hagyományában szerepel Tétény nevű ős is. A Gyula -Zombor nemzetség valóban rokoni kapcsolatban volt a Kartalokkal, ezek pedig a Tétényekkel. A XIII. század elejéről ismeretes egy származási sorrend, 12 melyben Tétényi Marcell fia Péter 1229-ben a királyné udvarbírája, 1230-ban újvári ispán is. A Marcell — Péter ágon, kérdőjelekkel, de majdnem ismerjük a családfát 1351-ig. A Tétény nemzetség tagjának írják 1235-ben Both ispánt és fiait. Az oklevél szerint 1270 72 táján mint a király képe a király fegyvernökeinek egy érdi szigetet akart átadni. Ez a Péter a Pest megyei Tétényben lakott. A család ősi fészke, a név utalása szerint is, Tétény volt. A falunak két erőd jellegű gótikus épületéről tudunk, mindkettő egytraktusos, nyújtott trapéz alaprajzú. Az egyik a mai kastély elődépülete, a másik a mai általános iskola helyén, két ütemben lebontott zártudvaros épület, melynek második ütemű bontását ellenőriztük. Minden bizonnyal kétszintes lehetett, a török harcok alatt sérülhetett meg, a XVIII. századi javításkor falai meglehetősen magasan állhattak, és befelé lejtő félnyeregtetőkkel látták el, nyílásait kőkeretekkel újították meg. .Falazatának anyaga és vastagsága megegyezett a mi kastélyunkkal, pincéjében római hypocaustum részleteivel, melyeket az iskola korábban épített szárnya alatt találtak meg. Ez az ősi épület is tartalmazott római falakat, zárt udvarának hulladékrétegeiből középkori kerámia, alatta pedig égésrétegben tegu ladarabok és római töredékek voltak. Területének harmadában kút volt. A két hasonló jellegű és méretű épület tulajdonosai az oklevélben szereplő Tétény testvérek lehettek. A lebontott épülethez közel van a mai plébániatemplom, melyről 1333— 37-ből van ada18. kép. Kómái alapra épült pincefalazat részlete 19. kép. Sírinelléklelek a IV. századi temetőből 20. kép. Gyámtöredék a XIII. századból