Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)
JELENTÉSEK - Dávid Ferenc – Gergelyffy András: Az Országos Műemléki Felügyelőség falkutatásai 1969-1970.
részben a plébániaépület külső lépcsőjébe falazva, részben a templomkertben. Utóbbiak 1970 májusában az utca alatt, a járda melletti parksáv földmunkái során kerültek elő. A templom belsejében a kutatás csak egyes pontokra korlátozódhatott, ennek lelete a szentély déli falának kőből épült keleti sarokpilléréből a lábazat fölötti szakasz a déli falba mélyülő ülőfülkével. ( Gergely ff y András, munkatárs: Várnai Dezső.) NAGYCENK, Széchenyi kastély A kisebb mérvű 1969. évi falkutatás a középső szárnyban a következő periódusokat különböztette meg: 1. 1750 k. -kb. 1775. A mai alaprajz kialakulása; egyemeletes, kápolna felé eső szárnyának emelete manzárd-kialakítású. 2. 1800 k. a szigetelő alápincézés és a földszinti boltozatok elkészítése az osztófalak számának kisebb változtatásával, a kerti homlokzatok rizalitjainak plasztikus díszei. 3. Széchenyi István-féle homlokzattatarozás a kerti homlokzatokon, félköríves vakablakok kialakítása, átvakolás. 4. Széchenyi Béla az udvari homlokzat két oldalrizalitját az összekötő szárnyak toldásával megszüntette, s a Széchenyi István-kori vakolatarchitektúrát fel vastagította. A kutatás szokatlanul gazdag okleveles anyagot és archív tervanyagot használt fel, mely az építéstörténetet rendkívül árnyaltan láttatja. (Gerőné Krámer Márta Mendele Ferenc Dávid Ferenc.) RÁCKEVE, Kossuth u. 1. Az előzetes feltárás után 2 megindult helyreállítással párhuzamosan végzett további falkutatás és helyszíni megfigyelés a későgótikus és korareneszánsz periódus egymásra rétegeződéséről tud számot adni, mégpedig a déli homlokzat középső tengelyének nyílása esetében. Itt ugyanis a homlokzat utcai felének reneszánsz nyílásrendszeréhez tartozó ablak egy olyan kisebb gótikus ablakot váltott fel, amely a nyugati homlokzatszakasz nyílásrendszerét követte. Ugyancsak két periódusra vall a gótikus nyílásokkal megvilágított délnyugati sarokhelyiség dongaboltozatának utólagos elkészülése is. A szé)ban forgó helyiség végfala alatt tárta fel a kutatás a középkori pincebejáratot. Ennek emelkedő dongaboltozatú lejárati lépcsője dél felől, az épület fala mentén érkezett a pinceszintre. A déli traktus földszinti középső helyiségében föltárt kályhafülkével összefüggésbe hozhatók egy későközé])kori kályhának az épületen folyó munkák során napvilágra került csempéi. (Várnai Dezső—-Gergelyffy András.) RÁCKEVE. Kossuth u. 2 Az 1. sz. házzal szemben állé), magántulajdonban levő épület északi oldalhomlokzatának tatarozása során 1969-ben feltárult a késő középkori oldalhomlokzat jelentős része. A főhomlokzat előtti járda alatt végzett statikai föltárás arra is világot vetett, hogy az eredeti főhomlokzati fal a mainál lényegesen nyugatabbra, a mai utca területén húzódott, így a homlokzati vonal XX. századi hátratolásának az oldalhomlokzat egy szakasza is áldozatul esett. A ma is álló részen a Kossuth utcából a Duna felé kiindulva egy félkörös záródású keskenyebb, majd egy egyenes záródású szélesebb ablak, ezt követően pedig egy egyenes záródású ajtónyílás következik. A kőkeretek egyszerűek, hasáb keresztmetszetűek, s anyomokaz ablaknyílások esetében külső fatáblás elzárásra mutatnak. A nyílások mögött folyosószerű, keskeny, dongaboltozatos helyiség húzódik. A későközépkori épület földszintjének további részei szemmel láthatóan átépítés áldozatául estek. (Várnai Dezső—Gergelyffy András.) RÁCKEVE, Kossuth u. 3 Az 1. sz. házzal szomszédos fésűs beépítésű lakóház déli oldalán futó tornác hátfalának közepe táján lepergett vakolat alatt egy középkori ajtónyílás két élszedéses szárköve vált láthatóvá. A magántulajdonban levő épület esetleges tatarozása alkalmával a falkutatás annál is szükségesebb lesz, mert alatta húzódik a város gótikus pincéinek egyik legszebbike, nem is beszélve arról a kitűnő lehetőségről, amit városképi szempontból ez a ház az 1. és a 2. sz. ház együttesében gondolkodva magában rejt. RÁCKEVE, Kossuth u. 49. A jelenlegi TÜZEP-telep fésűs beépítésű épületének közepén a mai alaprajzi kontúrban gondolkodva az udvari szárny keleti helyiségének külső-belső falfelületein végzett 1969. évi kutatás nyugaton gótikus, délen és keleten reneszánsz ajtónyílást tárt föl. Az első és harmadik nyílás kőkeretének csak déli fele volt a helyén található. Az élszedéses gótikus, valamint a sarokháthatásos korareneszánsz profilok ezeken az in situ maradványokon kívül a nyílásbefalazásokból előkerült számos másodlagosan fölhasznált faragványon is végigvonulnak. A lefaragott reneszánsz szemöldökpárkányoknak eredeti helyükön csak profilja állapítható meg, a másodlagos kőanyagban azonban ezek közül is találhatók ép darabok. A köveket megőrzésre az Árpád múzeumba szállították. Az épület alatt igen szép gótikus pince húzódik. (Várnai Dezső — Gergelyffy András.) RÁCKEVE, Kossuth u. bl A 49. sz. házzal szomszédos, ma sokféle célra használt középület, tulajdonképpen művelődési ház külső falfelületeinek 1969-ben végzett megkutatása a jelenlegi hosszan elnyúlé) zárt beépítésű ház egyes részeit elkülönítette egymástól, s ezzel fésűs beépítésű házak egész sorának részben csak egykori, részMagyal Műemlékvédelem 433
