Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Szakál Ernő: A visegrádi királyi palota Anjou-kori falikútjának rekonstrukciója

Az elhelyezésnél (466 — 470. képek) az egyes kőrétegeket ólomlemez alátétekre helyeztük, és a kőhézagokat mész-gipsz habarccsal öntöttük ki. A látható hézagolások anyaga színezett mész-gipszstukkó. A falikút elhelyező munkáinak befejezése után az összes felületeket hígított polivinilacetáttal átperemeteztük. A lépcsőt és a teraszfalat érzékeltető fekete műkőfelületeket átviaszoztuk. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán látható rekonstruált Anjou-kori falikút egy eddig ismeretlen műalkotással gazdagítja történeti értékeink sorát, kézzelfoghatóan tanúsítva a XIV. századi visegrádi királyi kőfaragó mű hely nemzetközi viszonylatban is magas művészi színvonalát és a középkori magyar művészet mind nagyobb távlatú, alkotóerejét (473. kép). A REKONSTRUÁLT VISEGRÁDI DÍSZKUTAK TÖRTÉNETÉNEK FŐBB IDŐRENDI ADATAI XIV. század. Anjou Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodása alatt Visegrádon királyi palota épül, zárt udvaraiban és függőkertjeiben pompás díszkutakkal ékesítve. XV. század. Mátyás király a XIV. századi palotát a késő gé)tikaésareneszánsz szellemében átépítteti; a korszerűsítés során a gótikus díszkutakat elbontatja, hogy helyükbe újabbakat készíttessen. XVI —XVII. század. Visegrád török kézen. A királyi palota elpusztul, köveit széthordják, a maradványokat betemeti a föld. 1934 Megindul a királyi palota romjainak feltárása. 1941 A palota díszudvarában feltárják a Herkuleskút faragványait. 1952 — 1954 A Herkules-kút alapozásából gótikus díszkút faragványok kerülnek elő. 1955 Az oroszlános kút és az Anjou-falikút maradványainak és töredékeinek feltárása, a rekonstrukciós munkák megkezdése. 1957 A gótikus díszkút-faragványok feltárása a kápolnaterasz támfalánál. Az Anjou-kori kútház rekonstrukciós munkájának elindítása. 1959 Elkészül a palota negyedik szintjén a rekonstruált oroszlános kút másolata. 1960 Anjou-kori kútház-faragványok feltárása a díszudvarban. 1964 A rekonstruált Anjou-kori kútház elhelyezése a Salamon-toronyban. Az Anjou-falikút rekonstrukciójának folytatása. 1966 A rekonstruált Anjou-fali kút a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítására kerül. Szakái Ernő JEGYZETEK 1 Bot ka Tivadar: Adalékok a visegrádi merénylet történetéhez. Századok: 1874., 234. o. „Nem ide tartozik tüzetesen megvizsgálni ezen bizar eszme okát és azt, miért vetette meg az Árpádok szokott, székhelyeit, Fejérvárt, Esztergomot és Budát, habár mind a királyi elődei iránti kegyeletből, mind ezen helyek hozzáférhetőbb és alkalmasabb voltuknál fogva szembetűnő volt Visegrádnak azokhoz képesti hátránya, ha csak azt nem fogadjuk el magyarázatul, hogy Károly vagy különc volt, vagy mindennek mindenben ellenkezőjét akarta, mint az Árpádok nyomai látszottak." - Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora, Budapest, 1941. 40. „A visegrádi kongresszus összehívásának kettős célja is volt. I. Károly tudatos nagystílű politikájával egyesíteni akarta a vele baráti vagy rokoni kapcsolatban levő uralkodókat a kiközösített Bajor Lajos német császár és Bölcs Albert osztrák herceg ellen, illetve kiegyenlíteni a cseh és lengyel király, valamint a lengyel király és a német lovagrend közötti egyenetlenséget. A pompás esemény főszereplői János cseh király, Károly morva őrgróf, a későbbi IV. Károly a németrómai császár, Kázmér lengyel király, Henrik Ottó bajor herceg, illő kísérettel jelentek meg Visegrádon. Ott voltak a lengyel hercegek, a cseh király kíséretében Rudolf szász, Boieszló sziléziai herceg, a német lovagrend képviselői és Galhardus pápai követ. A magyar királyi udvar legelőkelőbbjei, mint Telegdi Csanád esztergomi érsek, Drugeth Vilmos nádor, Nekcsei Demeter tárnokmester, valamint az erdélyi vajda és a sziavon bán is részt vettek a kongresszuson." 3 Gárdonyi Albert: Magyarország középkori fővárosa. Szét/.adok. 1944. 225. ,,1355 után újból Visegrád lett a királyi udvar állandó székhelye. — ... Ennek oka pedig minden valószínűség szerint abban rejlett, hogy a visegrádi királyi palota még mindig nagyobb kényelmet biztosított a budai várnál. A budai várat ugyanis IV. Béla király nem a királyi udvartartás céljaira építtette, Visegrád ellenben kifejezetten erre a célra épült." 4 Dercsényi Dezső: i. m. 23. ,,Az udvartartás színhelyeit már nemcsak politikai, hanem természeti okok is meghatározzák. A visegrádi vár vadregényes környezete, vadban dús rengetegei jól megfelelnek a király magányt és nyugalmat kívánó természetének." 5 Divald Kornél: Magyarország művészeti emlékei. Budapest, 1927. 77. 8 Dercsényi Dezső: i. m. 95. 7 Gerevich László : Buda szerepe a magyarországi gótikus építészetben és az európai stílusáramlatokban. Budapest régiségei, XVII. 1956. 52. o. 8 Varjú Elemér: Magyar várak. Budapest, 1932. 200-202. 9 Oláh Miklós: Hungária — Atthila. Ed. Eperjessy L. Juhász, Bp. 1938. 11-12. 10 A Herkules-keit lépcsőzete akkor sérülhetett meg, amikor a vízellátást szolgáló ólomcsöveket a kútalapból kirabolták. n

SzakálEmő: Mátyás király oroszlános díszkútjának rekonstrukciója. Művészettörténeti Értesítő. VIII. 1959. 242. 12 Szakái Ernő: A visegrádi Anjou-kori királyi palota gótikus kútházának rekonstrukciója. Magyar Műemlékvédelem 1963—1966. Budapest, 1969. 159—185. 13 Dr. Entz Géza szíves közlése. 14 Dercsényi Dezső: i. m. 31. 15 Szakái, Ernő: „Gotisch" Geometrische Konstruktionen im Bauwesen und in der Steinbildhauerei. Acta Technica Academiae Scientiarium Hungaricae. Tom. 67. (1-4), pp 65-104 (1970). 24* 371