Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Szabó Erzsébet: A miskolci volt minorita templom és rendház

tett átmenni. Továbbá ezen az oldalon van a szentély alatti kripta bejárata, felette 1733 —1883 évszám. A templom nyugati oldalához épült az egyemeletes rendház, északi szárnya a szentély mögött helyezkedik el. A nagykiterjedésű rendház déli homlokzatát egyenes záródású, copf stílű ablakok díszítik. Lépcsős feljáratú kapuzata egyszerű, kőke rétes.

28 A miskolci templomon kívül több templomot is épített Carlone. Az egyik, melyről tudomásunk van, a debreceni Szent Anna templom. Ezt gr. Csáky Imre váradi püspök építette 1721 -1746 között a piaristák részére. Tervezőjét — valószínűleg Erdődy ajánlatára — Szlopnyay Elek piarista páter hozatta el Egerből, ahol a püspöki palotát építette.

29 A két templom csekély eltéréssel jóformán mindenben (alaprajz, homlokzat, belső kiképzés) megegyezik egymással. Mindkettő előcsarnok nélkül épült. Belépve közvetlenül a karzat alá jutunk, melyet két toszkán pilléren nyugvó boltívek tartanak, s három félköríves nyílással kapcsolódik a belső térhez. Kétoldalt három-három kápolnával ellátott hajóját szintén kettős hevederívekkel választott csehsüvegboltozatok fedik. A hevederívek itt is közös toszkán fejezettel összekötött falpillérek feletti konzolokon nyugszanak. Arcus triumphalisa is azonos módon van kiképezve. Homlokzatát Waelder Gyula építész, műegyetemi tanár 1927-ben restaurálta, és sajnos az eredetitől sokban eltérően megváltoztatta. A templom szintén az utca színvonalánál magasabbra épült, s eredetileg előtte csak a középső rész elé kiterjedő lépcsőzet volt. Ezt Waelder a homlokzat teljes szélességére építette ki. A két torony közé fogott, szép arányokban épült homlokzatának középső része szintén kissé előreszökő, három tengelyű, két emeletre osztott, s fent oromzat zárja le. Mindkettőben Szűz Mária szobrát magában foglaló félköríves fülke helyezkedik el. Ennek a templomnak is éppúgy, mint a miskolcinak, egy bejárata volt középütt, két oldalán félkörívű fülkék szobrokkal. Waelder a fülkék helyén kétoldalt mellékajtót nyitott, s a két torony alsó ablakát képezte ki fülkévé, s ide helyezte át a szobrokat. Az emeleti rész elrendezése is megegyezik, csak a debreceninél a középső nagy ablak helyett szépen képzett benedictiós erkély van, s ennek két oldalán ablakok. Itt még inkább szögletes záródásokat alkalmaz Carlone, s ezáltal merevebb kifejezést kap a homlokzat, míg a miskolci templom homlokzatkiképzése már könynyedebb, ott a félköríves ablakokat, fülkéket még hasonló szemöldökpárkánnyal hangsúlyozza. Az 1907-ben lebontott piarista rendház alapkövét 1724-ben tették le. A templom nyugati oldalán helyezkedett el déli, nyugati és északi traktusával éppúgy, mint a miskolci. Megmaradt egyik szárnya is a templom szentélyének külső falához támaszkodik, merőlegesen a hajó tengelyére, s a templomhoz a sekrestyén és oratóriumon át vezető bejárattal kapcsolódik.

30 A miskolci minorita templom homlokzatilag a bécsi egyetemi (volt jezsuita) temploméhoz (1627), valamint az ezzel egyidőben épült nagyszombati egyetemi (1628 - 37) temploméhoz kapcsolódik. A debreceni és miskolci templomok mellé épített rendház alaprajzi elrendezése Carlo Martino Carlone által épített lorettói szervita templom és rendházegyüttes alaprajzi megoldásával azonos (410. kép). A miskolci templomba — a feljegyzés szerint — igen szép barokk főoltárt állítottak fel. A több emeletes oltárépítmény alsó képén ,, . . . a fenséges Isten Anyja angyaloktól kísért dicsőséges mennybemenetelének gyönyörű festménye látható". Ezen kép holléte ismeretlen. Megmaradt a második szakasz egyszerű keretelésű, ovális alakú képe, mely „ . . . az O tisztaságos Anyját váró Üdvözítőt ábrázolja". A felhőn trónoló, vállán keresztet tartó Jézus karjait széttárva várakozóan tekint alá, a lábánál röpködő angyalkák közül kettő koronát tart. Az oromzaton felhők közt trónoló Atyaisten szobra. Továbbá ,, . . . exstant S. Duodecim Apostolorum Statua, S. Joannis Babtista et S. Pauli Apostoli cum duobus Angelis proportionatae Altitudinis sub duabus columnis, quasi Brahiis et Capitibus suis totum Altare sustentantes, quae omnes statuae aculptae ..." áll a tizenkét apostol, Keresztelő Szent János és Szent Pál apostol szobra két angyallal lépcsőzetesen elhelyezve két oszlop alatt, mintha karjukkal és fejükkel tartanák az egész oltárt. Valamennyi szobor faragott, a húsz angyalé is, melyek az aranyozott, ezüstözött, sok virággal, leveles ággal, ornamentikával díszített oltáron helyezkedtek el. Az oltárt br. Szentmiklóssy István és felesége Tornolya B. akiknek címere az oltárkép felett volt — 1900 magvar forintos adományából készítették 1733 -1736J>an.

31 A feljegyzés szerint ,,Haec Ara perfecta et erecta est a Dno . . . (név helye üresen hagyva) statuario Leutschoviensi, qui pro suo laboré habunt 700 florenos Rhenenses et duo vasa vini. Decolorata vero est per Dnum Stepanum Szbiki Pictorem Leutschoviensem, qui pro decoratione, inauratione, et tot suo laboré habuit 1 000 floremos Rhenenses, et duo vasa vini . . .", azaz az oltárt lőcsei mesterek készítették. A számadáskönyvben a fenti két kifizetés nincs említve, ellenben 1734. júl. 3-án van egy ,,Pictori Stefani Cassoviensi" 300 Ft-os kiadási tétel. Hogy ez ki volt, és miért kapta az aránylag magas összeget, erre nem ad feleletet a Protocollum. Lehet, hogy a két személynév ugyanazt a festőt jelöli, s csak a helységneveket tévesztették össze. Nevezett festőt P. Kelemen Didák másutt is foglalkoztatta.

32 A leírás a kor stílusának megfelelő, igen díszes barokk oltárra enged következtetni. Említ két angyal szobrot, melyek úgy vannak elhelyezve, mintha karjukkal és fejükkel az oltárt tartanák. Ez az angyalalakot kariatidszerűen alkalmazé) oltártípus a Felvidéken terjedt el. Fennmaradt emlékeit ma leginkább a Szepességben találjuk. Legkorábbról ismert hazánkban a késmárki Thököly-várkápolna 1657-ben készült főoltára, melynél kétoldalt kariatida angyalszobrot alkalmaznak az oltár legszélső tagja szárnyszerűségének hangsúlyozására. A lőcsei