Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Szabó Erzsébet: A miskolci volt minorita templom és rendház

tovább folyik. 1744-ben felállítják az orgonát, 1748ban ,,Murarius aposito fornice in oratorio Ecclae supra Refectorium", 1753-ban a kórus mellvédjére díszesen faragott és szobrokkal díszített farácsot helyeznek. Ugyanezen évben állítják fel szent Ferenc oltárát, s a rend egyik laikus tagja elkészíti a díszes, művészien faragott padokat. 1761-ben ugyancsak egy laikus testvér készítette el a szószéket.

13 A templom felszentelése után 1743 júliusában tették le az alapkövét a rendház északi szárnyának, mely a szentély mögött, ehhez hozzákapcsolódva épült.

14 1747 júniusában a déli traktust kezdték el építeni,

15 1757-ben pedig az északi és déli szárnyat összekötő folyosókat a nyugati kápolnasor mellett, illetve felett. 1760-ban készítették el a templom homlokzata felőli (déli) oldalon a rendház bejáratát két kapuval s a torony alatti átjárót. 1767 szeptemberében tették le a nyugati traktus alapkövét. Ennek építését Vainer János építőmester vezette, pallérja Holczapfel Antal volt. A Protocollum 1766ban többször említi Láng János ácsmester nevét, aki az építkezéshez szükséges gerendákat Tokajból hozatta el.

16 177l-re a nyugati szárny részben elkészült. Új refektóriumot 1773-ban készítettek, amikor freskóval is díszítették egyik falát.

17 Uj iskola építéséhez is hozzákezdtek. Alapkövét 1773 májusában tették le, s 1777-ben fejezték be.

18 A templom építését is továbbfolytatták. 1772-ben készítették a szentély kőkorlát ját, a kriptát. 1775- 76-ban készítették el nyugati torony felső szakaszát . A déli torony egy arészét 1773 74 közt építették,majd 1777-ben fejezték be. Toronyórát 1791-ben csináltattak. Űj harangot 1777-ben öntettek Egerben.

19 Az 1818ban tönkrement főoltár helyébe 1819-ben újat állítottak fel. 1822-ben a karzat alatt Szűz Máriakápolnát készítettek. Borzalmas tűz pusztított 1843. július 19-én. A mindszenti résznél, az Avasnál több száz ház leégett. Ekkor leégett a templom és a torony egész tetőzete, megolvadtak a harangok, a rendház és a majorság tetőzetéből semmi sem maradt. Aki csak tehette, segítségére sietett Miskolcnak. Távoli vidékek mesterei jöttek felajánlani munkájukat a tűzvésztől elpusztított városnak. így már a következő hónapban a minoriták is hozzáfoghattak a helyreállítási munkálatokhoz. Először a rendházat építették újjá, s elkészíttetik a tetőzetét a bodrogkeresztúri magisztrátus adományából. A templom boltozatát is megerősítették, a tetőzetét Brots rimaszombati mester készítette el. A tornyokat 1844 - 45-ben Rusz József miskolci mester állította helyre, valószínűleg az eredeti tervrajzok alapján.0 1867-ben új főoltárképet készíttettek. 1880-ban négy oltárt: Szent József, Szent István, Szent László és Szűz Mária szeplőtelen fogantatása tiszteletére állítottak fel. 1928 —29-ben az eddig üres boltozatokat figurális és ornamentális díszítményekkel látták el. A templom dél-észak irányban épült. Szokványos barokk hosszhajós alaprajza van. A templomnak külön bejárati csarnoka nincs, hanem kívülről közvetlenül a karzat alatti részbe jutunk. Az orgonakarzat lent két toszkán pillérrel elválasztott három félköríves nyílással kapcsolódik a hajóhoz. Egyenes mellvédjét a pilaszterek három részre tagolják. A hajót négy csehsüvegboltozat fedi, melyeket kettős hevederek választanak szét. Ezeknek megfelelően az oldalfalból két-két falpillér ugrik elő, melyeket közös, a két falpillért összefogó, szépen faragott toszkán fejezet díszít. A felettük párkányszerűen elhelyezett konzolokra futnak le a hevederek. A hajó két oldalán kápolnák helyezkednek el, a keleti oldalon négy, a nyugatin három. Az utémbinál ugyanis a torony alatt átjárót építettek a rendházhoz. A keleti kápolnasor féltetővel lezártan csatlakozik a hajóhoz, míg a nyugati oldalon a kápolnák felett a rendház emeleti folyosója épült. Egyenes záródású, a ferences templomépítkezésnek megfelelő hosszú szentélye az egész templom hosszának kb. egyharmadát alkotja. A lecke oldalon a sekrestye, az evangéliumi oldalon oratórium kapcsolódik hozzá, felettük hasonló helyiségekkel. A szentélyt egy hevederrel választott két esehsüvegboltozat fedi. A hevederív itt is konzolra fut rá, az ezt tartó falpillér azonban nem fut végig le a szentélyfalon, hanem ennek közepénél megszakad, fellazítva és díszítve a fal egyhangúságát. A szentélyt a hajótól elválasztó hevederívek közül az egyik erősen kiugrik, mintegy arcus triumphalist alkotva. A templom és rendház tervezője és építője Giovanni Baptista Carlone (ő magát Joanes Batistanak írja) egri építész. A Protocollum feljegyzése szerint mint már említettük Erdődy Gábor egri püspök őt már akkor magával hozza Miskolcra, amikor (1729-ben) a minoritáknak a város átadja az adományozott területet a romtemplommal együtt, s a terület felmérését Carlone végzi. Valószínűleg már ekkor megállapítják az új templom helyét s nagyságát, mert rövidesen hozzákezdenek az építéséhez. A tervrajzról is maga Erdődy gondoskodik: ,,

Accessit et Munificentia . . . Ecell. Comitis Gabrielis Ant. Erdődy Episcopi Agriensis, qui large successive eleemosyne indigentiam nostram sublevarunt. Quorum ultimque etiam delinationem Ecclesiae, ad earn formán, quae nunc existit, ipse curavit et praescripsit, uti etiam futuri conventus amplissimi.

21 Carlone volt Erdődy építésze, akit azért hozott magával Miskolcra, hogy megnézze a helyszínt, megbeszéljék a tervrajz elkészítését és az építkezést. Carlone nevét említi még a Protocollum a rendház építésével kapcsolatban is 1743-ban: „Anno 1743 Mense julio . . . pro prime et novo Tractu septemtrionali post Sanctuarium ac eidem adhaerente prima jecit . . . Murariorum Magistro Agrionsi Dno Carloni, Palliriis Andrea N. — Agriensi et Ignatio Szolnokié nsi".

22 A templom építésénél főképp egri mesteremberek dolgoztak, leginkább azok, akik a püspök részére készített más épületeknél is vele dolgoztak, így Jenes Márton ácsmester.

23 A templom homlokzata kéttornyos, impozáns megjelenésű, amely hatásosan emelkedik ki környezetéből (409. kép). Nem közvetlenül a térről nyílik a bejárata, hanem előtte három ágra oszló, hajlított korlátú lépcsőzet helyezkedik el. Magas