Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

BEVEZETŐ - Dercsényi Dezső: A magyar műemlékvédelem 100 éve

és zsúfolt házaiban. I>ár a modern lakások kialakítása gazdaságilag nehéz helyzetet teremt, mert természetesen lakás veszteséggel jár, de alapelvünk a korszerűsítés megvalósítása, mert itt is és másutt is — csak ilyen lakásokkal tudjuk a műemléket fenntartani és a védett belváros életét megújítani.

39 Visegrád és Sopron csak két kiragadott példa abból a több százra menő helyreállításból, amit az elmúlt másfél évtizedben megélénkült műemléki munkálatok létrehoztak. Ha most arra kellene felelnünk, hogy az első korszak osztrák, a második etapp olasz irányulású módszerei helyében a most elemzett harmadik periódusra mi a jellemző, csak azt tudjuk válaszolni, hogy a nemzetközi egvütmfíködés eredményei alapján kialakított hazai módszer. Igen nagy fontosságot tulajdonítunk a Szovjetunió s a baráti szocialista államok példaadásának, mely a műemlékvédelemnek az új társadalmi rendben való jelentőségére figyelmeztetett. Ebben a vonatkozásban különösen a lengyeles a csehszlovák műemlékvédelemnek köszönhettünk sokat éppen a legnehezebb időszakban, amikor a magyar népgazdaság a- háborús károk felszámolásával és nem is teljesen megalapozott, messzire tekintő célokkal volt terhelve. A szovjet, a lengyel és a csehszlovák példa törvényhozásban, szervezetben, módszerben konkrét útmutatást adott, hogy hol a helye és milyen nagy a jelentősége kulturális életünkben a múlt emlékanyaga feltárásának, megóvásának, s milyen hatalmas tudatformáló erő rejlik a műemlékek korszerű helyreállításában.

10 A városméretű műemlékvédelem terén is ebből a környezetből kaptunk első indítékokat, hiszen a Szovjetunió és a népi demokráciák Tudományos Akadémiáinak az NDK kezdeményezte erfurti konferenciája egy igen értékes sorozat megindítását jelentette.'

11 Azt már sajátos fejlődésünknek véljük, hogy a védett területek egyes objektumainak helyreállításában, még inkább az itt épülő új házak esetében nem követtük sem a lengyel vagy csehszlovák, még kevésbé az olasz példákat, hanem bátrabban mertük a korszerű építészet kezdeményezéseit alkalmazni. A tudományos kutatás terén egész régészetünk, de különösen a műemlékekkel kapcsolatos feltárás sokat köszönhet a mintaszerű csehszlovák régészeti kutatásnak. Ugyanakkor a falkutatás terén az adott helyzet, a súlyosan sérült házak vizsgálati módszere a gyakorlatban alakult ki, s vált hasonlóvá az NSZK-ban alkalmazott módszerhez.

12 A képzőművészeti anyag megóvása terén a falképrestaurálásokban változatlanul Itáliát tekinthetjük mintaképnek, s legjobb restaurátoraink a római Centn)

ban tanultak. Viszont sajátosan hazainak véljük, és eredményeit nem titkolt büszkeséggel tekintjük a kőszobrász restaurálásokat, különösen a visegrádi kutak, a siklósi erkély helyreállítását. Az építészeti helyreállítás módszereinek kialakításában, úgy véljük, ugyanazon az úton haladtunk, mint a Velencei Carta megalkotói, azért is fogadtuk el örömmel. Megszívleltük azonban a Cartának azt az elvét, hogy a benne foglaltak csak keretek, alapelvek, melyeket minden nemzetnek sajátos helyzetéhez kell alakítania, részleteiben kidolgoznia. Ezt célozta a Velencei Cartáról tartott ankétunk.

13 Intenzíven részt veszünk az ICO M OS munkájában, ennek megnyilvánulása az is, hogy a műemlékvédelmünk centenáriuma alkalmából itt üdvözölhetjük a nemzetközi szervezet III. kongresszusát. 15. kép. Sopron. Egykori ferences káptalanterein (XIV. sz.)