Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Kozák Károly – Sedlmayr János: Az egri vár tömlöc- és földbástyáinak helyreállítása

271/a, b. kép. XVI. sz.-i edények a bástya leletei közül 272. kép. Felül zöldmázas török kancsó Vármúzeumban végezték, most a Központi Múzeumi Igazgatóság Muzeológiai és Technológiai Osztályán restaurálják.) A FÖLD BÁSTYA FELTÁRÁSA ATömlöcbástyához Ny-ról csatlakozó Földbástya építéstörténete a legmélyebb szinten feltárt, a már előbb említett XIV — XV. századi várrendszer kaputornyának építésével kezdődik. Ez volt az előzménye a most látható bástyának. A Földbástya alsó termeiben feltárt falak jól azonosíthatók a már bemutatott 1568-as váralaprajz megfelelő részleteivel (251. kép). Ezek a maradványok ahhoz a bástyához tartoztak, amelyről Tinódi is megemlékezik a vár 1552. évi ostromát elbeszélő munkájában.

22 Az ostrom pusztításai és az azt követő építkezések tették szükségessé a Földbástya korszerű, a vár egyéb részeihez alkalmazkodó — Tömlöcbástya, Dobó-bástya, Ny-i és E-i várfal — kialakítását. A Földbástya a Tömlöcbástya Ny-i oldala elé és köré épült. A kb. 17 x 30 m-es, szabálytalan négyszög alaprajzú bástya nagy kváderkövekből épült falainak vastagsága eléri az 5 métert (274. kép). A falakban több szinten vezető folyosórendszer helyezkedik el, amely a feltárás során vált ismertté (275. kép). A bástyát feltárás előtt teljesen eltakarta a föld. Kőépítménynek nyoma sem látszott. A Tömlöcbástya DNy-i sarkán 1956-ban beszakadt a föld, s a nyíláson át egy boltozott terem K-i része vált láthatóvá. A terem K-i falában egy még mélyebbre vezető nyílás, fölötte egy kőből falazott hevederív, még feljebb pedig egy másodlagosan épített román kori faloszlop lábazati köve^ helyezkedik el (276., 277. kép). E teremrészből E-i irányba egy másik boltozott folyosó indult, amely a Tömlöcbástya Ny-i kapuja előtt feltárt nagy terembe vezetett (278., 279.'kép). A bástya belsejét és a falakon kívüli területet több méter vastag törmelékréteg fedte. Ennek és a leszakadt boltozatok maradványainak kitisztítása több évi munkát jelentett. A Tömlöcbástya Ny-i kapujának É-i oldala mellett került elő a Földbástya É-i termébe vezető lépcső. Az L alakú lépcső és a felszín felett álló építmény maradványai rossz állapotban voltak, de a hiteles helyreállításhoz elégségesnek mutatkoztak. Ugyanez mondható el a bástya D-i részéről is, ahol a DNy-i sarok nagymértékben lepusztult, s már korábban is javításra szorult (280., 281., 282., 283. kép). A bástya É-i falának feltárásakor megtaláltuk a rézsűs lábazat csekély maradványát, s az ahhoz csatlakozó egykori töltés íve is jól kirajzolódott. Ez a töltés vette körül É-ról és Ny-ról a Földbástyát. A töltés két vége túlhaladt a bástya ÉK-i és DNy-i sarkánál, majd íves hajlással visszafordulva a K-i, illetve a D-i falhoz új-olasz rendszerű fülesbástyává alakította a még ó-olasz rendszer alapján épült Földbástyát. (E fülek mögött helyezkednek el a bástya ,,titkos kapui", melyeket a fülek eltakarnak az