Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

BEVEZETŐ - Dercsényi Dezső: A magyar műemlékvédelem 100 éve

12. kép. Visegrád. Salamon-torony. Anjou-kútház a 13. kép. Sopron. A Fabricius-ház hátsó homlokzata királyi palotából (XIV. sz.) (XV. sz. első fele) Sehulek Frigyes 1871-ben az alsóvár kaputornyát állította helyre, majd megkezdte a lakótorony restaurálását úgy, hogy annak a XVI. sz.-ban leomlott falát az eredetit utánzó kváderekkel kezdte visszaépíteni és az építés idején rendkívül zárt faltömeget koragótikus ablakokkal fellazítani (6. kép). Terve azonban nem valósult meg, félbemaradt az építkezés, a hiányzó részt ideiglenes fakonstrukcióval zárták le (7. kép). A falezárás 1951-ben leégett, így korunkra maradt a helyreállítás befejezése. Kevés feladat állította olyan súlyos probléma elé a magyar műemlékvédelmet, mint a Salamon-torony helyreállításának befejezése. Minden szakember egyetértett a tátongó nyílás elzárásával, de a legkülönfélébb megoldási módokat tartották e célra megfelelőnek. Schulek Frigyes művének nyolc évtized múltán általa elképzelt módon való befejezése jelenlegi szemléletünk szerint lehetetlen volt. A nyílásnak új, korszerű konstrukcióval (lamellás vasbeton, üveg stb.) való elzárása feltétlenül azt szuggerálta volna a szemlélőben, hogy a Schulek-féle kiegészítés a torony eredeti állapotához tartozott. Végül Sedlmayr János terve került megvalósításra, melynek legfőbb törekvése a torony eredeti zárt tömegének visszaállítása volt korszerű eszközökkel (8. kép). Széles körű ásatás tisztázta a középkori helyzetet, feltárta az elbontott lépcsőtorony alapjait, megállapította az eredeti útvonalat, melynek elzárására készült az alsóvár, és rábukkant a lakótorony körüli első település nyomaira is. A belsőben az eredeti fafödémeket vasbeton váltotta fel, egyedül a legfelsőbb emeleten, melyet a XV. sz.-ban boltoztak be, kísérelte meg a tervező a megmaradt boltozatindításokból kiindulva fémhálós boltozati süvegekkel érzékeltetni az eredeti térlefedést

32 (9. kép). Ugyancsak a magyar műemlékvédelem múltjába, történetének második periódusába vezet az ún. Mátyás-palota feltárása és helyreállítása. A Róbert Károly által megkezdett, fia, Nagy Lajos, majd Zsigmond császár által továbbépített palotát Mátyás király reneszánsz palazzová építteti ki. A török alatt súlyosan sérült palotát a hegyről lezúduló víz nagyrészt beiszapolta, illetve ami azután is a felszínen maradt belőle, azt a bajor telepesek az újjáépülő község lakóházaihoz használták fel építőanyagként.