Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Gervers-Molnár Vera: A sárospataki r.k. plébániatemplom története az 1964-65 évek ásatásainak tükrében

médiévale", Cahiers de Civilisation Médiévale, XI/4, 1968, pp. 521 — 543; G ervers-Molnár Veronika: Romanesque rotundas of medieval Hungary", kézirat, megjelenik: The Acts of the 22nd International Congress of the History of Art, Budapest, 1969, Budapest, 1971; ibid. A középkori Magyarország rotundái, az MTA Művészettörténeti Kutatócsoport kiadásában jelenik meg. 4 Jankovich Miklós: ,,Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye", Budapest Régiségei, XIX, 1959, p. 73. 4a Anonymus : Gesta Hungarorum. Pais Dezső fordítása (A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Szerk.: Győrffy György. Budapest 1958. 109). 5 Nagy Emese ásatásai során került elő. Megemlítve: Nagy Emese: Előzetes jelentés az 1964 — 67. évi esztergomi várfeltárásokról (Archaeológiai Értesítő 95/1. 1968. 102—109); H. Gyürky Katalin: Die St. Georg-Kapelle in der Burg von Veszprém. Bericht über die Atisgrabungen im Jahr 1957 und ihre wissenschaftlichen Ergebnisse (Acta Archaeologiea XV. 1963. 341-408). 6 Détshy Mihály : Hol állt a középkori sárospataki vár? A Herman Ottó Múzeum Évkönyve VI. 1966. 177—197; Détshy Mihály: Sárospatak Bp. 197. o. Corvina Kiadó; Varjú Elemér: Magyar várak, Budapest, é. n. 136 —142. 7 Gömöri János szíves levélbeli közlése, Sárospatak 1969. XII. 31. Az ásatásokat ő fejezte be. Vö. Gömöri János: „Beszámoló a sárospataki róm. kat. templom mellett 1968-ban végzett ásatásról", A Herman Ottó Múzeum Évkönyve IX. Miskolc 1970. 109-1288 1883-ban, amikor Myskovszky Victor felmérte a templomot, ez a pillér még világosan látható volt, amint azt az Országos Műemléki Felügyelőség Tervtárában őrzött rajz bizonyítja. 9 Itt és a későbbiek során is, a feltüntetett szintmélységek az ásatás előtti padozat felett -(-1 méterre felvett szintvonaltól lettek mérve. 10 A főhajó északi részén a keletről számított első tengelyben került elő. 11 Perényi Péter építkezéseivel a városfal építése nem fejeződött be teljesen; Perényi Gábor még 1561-ben is építkezett: Történelmi Tár, 1890, p. 389. 12 Szakái Ernő szíves szóbeli köz lése, Sárospatak, 1965. 13 A főhajó északi részén, a keletről számított első pillérpár között került elő. 11 Az északi mellékhajóban, a keletről számított első tengelyben került elő. 15 A főhajó közepén, a keletről számított első tengelyben került elő. "

; A főhajó közepén, a keletről számított első tengelyben került elő. 17 Szombat hi János, op. cit., 1919, pp. 63 — 64. 18 Szilágyi Sándor; Lórántffy Zsuzsanna, Rajzok és Tanulmányok, I. Budapest, 1875, p. 264. 19 Szinyei Gerzson; A sárospataki ev. ref. egyház templomairól, Sárospatak, 1896, pp. 3 — 4. 20 Szombatid János (op. cit., 1919, pp. 63 — 64) 1787-ben látott a templom keleti falán egy vörösmárvány emléktáblát, melyen a Rákóczi címer alatt a következő szöveg állott: ,,ü. O. M. A. A. Q. Speetab. ac magnificus dns Georg. Rákóczi de Fölsővadász comes Borsodién, huné intergerinum murum ab imo fundamento F. F. an. 1621". Ennek alapján Szombathi, majd a későbbiekben Szinyei Gerzson is a templom keleti zárófalának az építését I. Rákóczi György művének tartotta. Ez a tábla nem maradt meg; s noha Szombathi János leírásának hitelében nem kételkedhetünk, az a legkevésbé sem valószínű, hogy a XVIII. sz. végén ez a bizonyos tábla az eredeti helyén állott volna. Ha pedig nem ott állott, szövege nem indokolhatja a fal építésének körülményeit, melyet az ásatások leletanyaga alapján, bizonyosan XVI. sz.-inak tarthatunk. 21 Közli: Zoványi Jenő, Történelmi Tár, 1906, p. 98. 22 Történelmi Tár, 1899, p. 590 (Rákóczi Gy. levele Gyulafehérvárról Réz Andráshoz, a lednicei uradalom adminisztrátorához). 23 Közli: Szilágyi Sándor („Adatok I. Rákóczi György kora történetéhez"), Történelmi Tár, 1885, pp. 32 — 37. 21 Szilágyi Sándor, op. cit., 1875, p. 264. 25 A főhajó északi részén, a keletről számított első tengelyben került elő. 26 A főhajó déli oldalán, a keletről számított első tengelyben került elő. 27 A főhajó közepén, a keletről számított első tengelyben került elő. 28 A főhajó északi részén, a keletről számított harmadik tengelyben került elő. 29 A főhajó közepén, a keletről számított második tengelyben került elő. 30 A déli mellékhajóban, a keletről számított második tengelyben került elő. 31 Az északi mellékhajó nyugatról számított harmadik tengelyében került elő. 32 A nyugatról számított harmadik tengelyben, az északi pillérpár között került elő. 33 A déli mellékhajó nyugatról számított harmadik tengelyében került elő. 34 A főhajó északi részén, a nyugatról számított harmadik tengelyben került elő. 35 A templom keletről számított harmadik tengelyében került elő, lejárata a déli mellékhajóból indult, de maga, a kripta már a főhajóban volt. 30 A főhajó déli részén, a nyugatról számított első tengelyben került elő a síremlék egyik fele; a másik felét a XIII. sz. kripta ásásakor felszedték és a közeli törmelékes feltöltésben hagyták. 37 A főhajó közepén, a keletről számított második pillérpár vonalában került elő. 38 Az északi pillérsor nyugatról számított első és második pillére között került elő. 39 A főhajó északi részén, a nyugatról számított második tengelyben került elő. 40 Bomán János; Források és regesták Sárospatak település- és építészettörténetéhez a XVI—XVIII. századi mezővárosi protokollumokhan, A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeum Forráskiadványai, 2, Sárospatak, 1965, pp. 93—94, no. 133. 40a A sárospataki protokollumok adataira lásd: Román J., Források és Regesták. . ., 1965, no. 137 (p. 97, 1679); no. 140 (pp. 98-99, 1683); no. 141 (p. 99, 1683); no. 143 (pp. 99—100, 1683); no. 146 (p. 101, 1683); no. 151 (p. 104, 1684); no. 153 (pp. 104-105, 1684); no. 160 (p. 112, 1686) ; no. 161 (p. 112, 1686); no. 163 (pp. 113-114, 1687) ; no. 165 (pp. 114-115, 1687). 41 Az északi pillérsor keletről számított harmadik pillére nyugati oldalán került elő. 42 Az északi pillérsor keletről számított első és második pillére között került elő. 43 Szarkofágja egyik hosszoldalának a töredéke az északi mellékhajó keletről számított harmadik tengelyében; egyik rövid oldalának a töredéke a templom délkeleti sarkában került elő. 44 Az északi mellékhajóban, a keletről számított második pillér mellett került elő. 45 Az északi mellékhajóban, a nyugatról számított harmadik tengelyben került elő. 40 Valószínűleg Velies Zsigmond édesanyja, Kapronczai Sára számára készült. A déli mellékhajó keletről számított első tengelyében került elő. 47 Az északi mellékhajó keletről számított harmadik tengelyében került elő. 48 Az északi mellékhajé) keletről számított negyedik tengelyében került elő. 49 A főhajó déli részén, a keletről számított harmadik tengelyben került elő. 50 A főhajó déli részén, a nyugatról számított második tengelyben került elő. 51 Az északi mellékhajó keletről számított második tengelyében került elő. 52 A déli mellékhajó keletről számított első tengelyében került elő. 53 Lásd a 28. jegyzetet. 54 Lásd a 29. jegyzetet. 55 Lásd a 35. jegyzetet; a kriptát észak felé újabb mellékhelyiséggel bővítették ki. 55tt

Bomán J., Források és Regesták. . ., 1965, no. 171 (p. 118, 1690).