Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Gervers-Molnár Vera: A sárospataki r.k. plébániatemplom története az 1964-65 évek ásatásainak tükrében

fedlapját és Maykóci (Malikóezi) Gábor 1602-ből származó sírkövét

27 találtuk meg rajta, de eredetileg a II.,

28 V.

29 és VI.

30 számú kripták is feltehetően hozzá tartoztak (95. kép). A hajóban az új szint - 256 cm és 213 cm között ingadozott (a szintet a rajta előkerült sírköveknél mértük, s a nagy különbségeknek az azokra nehezedő földnyomás egyenlőtlen eloszlása lehetett az oka). Ragyóczi Péter (1599?),

31 Miskolci Literati Márk gyermekei (1584)

32 (106, 110. kép) és Sári Mátyásné Szakmári Nyirő Katalin (1634)

33 sírköveit s egy minden felirat és ábrázolás nélküli sírkövet (feltehetően a XVI XVII. sz. fordulójáról)

34 (106., 109., 110. kép) találtunk meg rajta. Mellettük a X/A. kripta

35 tartozhatott még ehhez a periódushoz (95. kép). A szint kétségtelenül Rákóczi György építkezéseihez tartozott. Szakmári Nyirő Katalin másodlagos helyzetben előkerült faragott díszítésű kriptafedele évszámával világosan mutatja, hogy a szint 1634 után keletkezett. A X/A. kripta legkorábbi datált darabja pedig, egy 1645-ből származó festett halotti zászló töredéke, arra vallott, hogy az építkezések akkorra már teljesen befejeződtek. A XVII. sz. második felében, valószínűleg még 1671 előtt, a templomot ismét újraburkolták. Ennek az új, négyszögletes téglákból rakott padozatnak a maradványait csak a főhajó nyugatról számított harmadik tengelyében találtuk meg — 209 cm mélységben, két nagyobb foltban (109. kép). Feltételezhető, bár nem teljesen bizonyos, hogy a másodlagos helyzetben előkerült Ibrányi sírkő (1623)

36 (109. kép) s talán a XXI.,

37 XXII.

38 és XXIII.

39 számú kripták (95. kép) ehhez a szinthez tartoztak. 1671 ÉS AZ UTÁNA KÖVETKEZŐ HELYREÁLLÍTÁS A Wesselényi-féle összeesküvés bukása után Báthori Zsófia az összeesküvésben résztvett fia I. Rákóczi Ferenc - szabadonbocsátásáért hozzájárult ahhoz, hogy az összes Rákóczi-várakba osztrák őrség bocsáttassék, s a lázadás leverésének költségeihez készpénzben 200 000 forinttal, gabona és élelmiszerekben 150 000 forinttal adózott. 1671ben Sárospatak várát is katonaság szállta meg. Augusztus 5-én Stahremberg gróf, a várparancsnok, a templom átadását is kívánta mint az erődítés részét.

40 Lezáratta a város kapuit, s helyettük a templom nyugatról számított második tengelyében vágattatott át két olyan nagyméretű kaput az északi (111. kép) és a déli falon (112. kép) egymással pontosan szemben, hogy azokon szekérrel is át lehetett hajtani. A forgalom megkönnyítésére a közeli pillérek lábazatát is megcsonkították. A déli Stahremberg-kapu „ANNO 1671" feliratú, tipikusan barokk, íves keretének elég nagy részét már a kutatások megkezdése előtt is láttatni engedte a lehullott vakolat (112. kéj)), de az északi kaput csak az 1964. év falkutató munkái fedezték fel. Ez a templomon átvezető kettős kapu vette át t3ljesen a város kapujának a szerepét. A katonaság a templom belsejéből tartotta szemmel a forgalmat. Ahogy az ásatások mutatták, ezt az átjáró részt észak déli irányú magas fallal különítették el a templom nagyobb - keleti részétől, mely valószínűleg kaszárnyaként szolgált. A sárospataki protokollumokból tudjuk, hogy a város osztrák megszállása csak Thököly Imre fejedelem szabadságharca idején, az ő pataki bevonulásával fejeződött be 1683. június 12-én. A templom szomorúan megsínylette az elmúlt nehéz évtizedet. A benne tartózkodó katonaság teljesen feldúlta belsejét, tönkretette berendezését, kifosztotta a kriptákat, összetörte a szarkofágokat. A felszabaduláskor az épület nem volt alkalmas istentisztelet tartására. A Thököly bevonulását követő napon, június 13-án, Debreczeni Ember Pál nem a templomban, hanem „az . . . Templom előt való Porticusban először predicallot." Ezt követően az egyház nagy sebességgel látott hozzá a helyreállításhoz. A hónap végére a belső teret már sikerült annyira rendbetenni, hogy június 27-én az istentiszteletet, amelyen maga Thököly és legfőbb emberei is részt vettek, a templomban lehetett megtartani. Szeptemberre a szentélytől keletre fekvő és még Stahremberg által elfalazott városkaput is kibontották és helyrehozták, vagyis a templomon 111. kép. Az és/.aki Stahremberg-kapu 1671, (1965)