Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 6. Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Ferenczy Károly: A sárospataki r.k. plébániatemplom műemléki feltárása és helyreállítása

hajós, 5 mezős, azonos záradékmagasságú boltozatok súlyát közép- és falpillérek tartják, oldalnyomását külső támpillérek vezetik le. Az E-i falat derékmagasságig erős külső-belső fal vastagítás fogja közre. Az építményt korszerűen ácsolt állószékszelemenes nyeregtető fedi, könnyű műpala héjazattál ellátva. A falak alapozási mélysége minimum 2 méter. Az alaptestek anyaga hidraulikus mészhabarcsba rakott terméskő. Az alapsík alatti talaj általában sárgásbarna tömör agyag. Alapozási szempontból feltéve ha át nem ázik a legjobb agyagtalajok egyike. A pillérek alapozása 90 cm mélységig az oszloplábazatokkal azonos méretű 150x 150 cm oldalhosszúságú illesztett kváderkő-tömb, majd további 1 m mélyen szabálytalan terméskőből mészhabarcsba rakott 250 250 eines lépcsősen kiugró alaptest. Az E-i fal külső falvastagításának alapsíkja még 3 méter mélységben sem került elő. A belső falvastagítás alapja a templomfal és egy 30 cm vékony téglaparapetfal közé döngölt föld, alatta tömörített törmelék-feltöltés. A középkori falak anyaga terméskő, a pilléreké illesztett kváderkő, a későbbieké vegyesfal, illetve tégla. A 12 m magas pillérek a mellékhajók felé dőlnek. Dőlésük mértéke 15 cm. A dőlés utólagos, mert a húzott oldalon szórványos hézagfelnyílások, a nyomott oldalon enyhe kagylós élkitöredezések láthatók. A 15 cm-es excentritás szilárdságtani szempontból nem veszélyes, mert még beleesik a pillérkeresztmetszet belső harmadába. Az 1,5 per milles dőlés a megjelenés szempontjából sem zavaré), sőt kedvező ál perspektivikus térnövelő hatást kelt. A boltozatok tényleges szerkezete a padlástérben látható. A kereszthajó felett a hevederek ereszmagasságig falegyenbe ki vannak falazva. A boltozatokat a húzóerők maximális felvételére kevésbé alkalmas vonóvasak kötik össze, de a hajszálrepedésekre helyezett és hosszú időn át figyelt gipszhabarcs-tanúfoltok azt mutatták, hogy élő mozgás nincs. A statikai szakvélemény az épület műszaki állagát, a tartószerkezetek állapotát, néhány javításra szoruló hibásodástól eltekintve kedvezőnek minősítette. Megállapította: az építmény alapozási viszonyai jók, és amennyiben a felszíni vizek elvezetése biztosított, az altalaj alapozási szempontból kiváló). A felmenőszerkezetek jó építési anyagokból, szakszerű és gondos munkával készültek. Falpillér 53. kép. A falpillér