Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Czeglédy Ilona – Sedlmayr János: A csengeri református templom

cségén bele új székek rakattak és az elolvadt harang heljett egy kis mázsás új harang önttetett, annak utána 1732-ben újra megsendeljeztetett; 1745ben egészen beczémenteztetett más székekkel s valóban nagy munkát és költséget igénylett men végzettel Hadadi Gábor gondnokságában felékesittetett." A templom tornyának tetejét 1835ig kereszt és csillag együtt díszítette. Akkor villám csapott belé, és helyébe vitorlát és aranyos csillagot tettek fel. 1809-ben említik a toronyórát. 1840-ben történt még nagyobb átalakítás, ekkor készült a két kis szélvédőcsarnok a bejáratok elé, az ún. ,,előtemplom", valamint új székek, új berendezés. 1880-ban ismét renoválták, úgy tudják, hogy ekkor beszakadt valamelyik kripta, ahonnan kardok kerültek ki. A források arról is szólnak, hogy a cinterem két ajtó közötti szakaszát javítják 1769-ben, 1772ben és 1795-ben. 1931 —32-ben a helybeli iskola tanára, Molnár József, majd Höllriegl József feltártak a csengeri templomban 5 kriptát. A sírokból igen gazdag leletanyag, ékszerek, fegyverek, sírkőtöredékek kerültek ki, de az eltemetettek számát, kilétét megállapító munkára nem került, vagy nem kerülhetett sor. A csengeri „kincsekért" kapott pénzből a templomot restaurálták. Majdhogynem több adatunk van a templom mellett egykor volt kastélydombon állott Melithkúriára, mint a templomra. A templom jelenlegi restaurálásakor előkerültek az elbontott kastély renaissance ablakkeretkövei. Ennek kapcsán is szólunk arról, hogy a templomtól északra állott, a Melithek családi lakóhelye a XVI. századtól a XVIII. század közepéig. Végleg csak 1830 körül bontották el. Helyén 1935-ben kisebb ásatás volt, mely egy alaprajzot is napvilágra hozott. A kúriát Melith Pál építtethette 1585 körül. A család egyik tagja, György fia Péter, Pázmány hatására rekatolizált, így a kastélydombon katolikus kápolna is épült 1644 körül. Az 1707, illetve 1713-astűz a kúriát is elpusztította, 1736-ban mint elhagyott kúriát és templomot említik a református templom melletti Melithbirtokot. A kúria egykori berendezéséről gazdag okleveles leírások tudósítanak bennünket. A templom-helyreállítás előtti kutatás célja az építéstörténet lehető tisztázása és a helyreállítás számára fontos és szükséges adatok szolgáltatása volt. A templom előzetes falkutatása és a helyreállítási tervek készítése már 1965-ben megkezdődött (76. kép). A tervező szintsüllyesztést rendelt el a templom belsejében és a két (déli és északi) szélvédő csarnok elbontását, továbbá a teljes külső és belső vakolatleverést. A templombelső vakolatleverése során a szentély belső északi falában kibontottak egy kis kőből faragott fülkét, valószínűleg pasztoforiumot és egy felirat nélküli levésett, lefaragott nagyméretű sírkövet (77. kép). A szentély déli falában négyszögletes kis fülkéből egy feliratos sírkőtöredéket bontottunk ki. RITO RITUR Ensi r? VIII. ANNO szótöredékekkel. Lehetséges, hogy ez a sírkőtöredék valamely korábbi kriptafelbontásnál már előkerült, és később falazták be ide. Ugyancsak a szentély déli oldalán a diadalív-pillérben (közvetlenül a szószék mellett) kibontottak egy másik sírkövet, erősen töredékes, mállott, sőt átégetett állapotban, felirattal és címerrel (78. kép). Külső keretén a sírkövet állító Mikola Ferenc neve olvasható, az elhunyt neve hiányzik, de az évszám (1570) és a sírvers segítségével kideríthető volt, hogy a síremléket a fiatalon elhunyt Losonczy Bánffy Menyhértnek állíttatta mostohaapja: Mikola Ferenc. Ötsoros distichonban írt 74 — 75. kép. A csengeri famennyezet részlete 6* 83