Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Czeglédy Ilona – Sedlmayr János: A csengeri református templom

7 1. kép. Hosszmetszet nére a mennyezetet főtengely irányában nem egész számú kazettára osztották, hanem a volt diadalív mellett egy félméretű mezőre jött ki. A mennyezetet a hajó alaprajzi arányai szerint (6,70x11,40 m) szélességi irányban 9, hosszúságban 14,5 mezőre osztották fel (73. kép). A mezőkben jelentkező motívumok egy kissé mélyülő kazettát imitálnak, tónusozása révén és a sarokból induló motívummal. E közös vonásokon túl minden mező motívuma különböző, kivéve a szegélysorokat, amelyek a futókutya motívum és a folyamatos indasor összeötvöződéséből, jellegzetesei! mindenütt előforduló forma. A keret festésén belül motiválásban nincsen két egyforma: nagyobb részük stilizált növénymintás, kisebb részük feliratos tábla, illetve stilizált figurális vagy nap és hold motívumos (74 — 75. kép). A mennyezet 1745-ben készült, valószínűleg egy idény alatt. A mennyezeti festést két festő végezte: a szegélyrajzok nagyobb részét a nehézkesebb kezű segéd — asztalos — a nagy változatossággal festett mezőket pedig a mester készítette. Ez nemcsak a kazetták gondos vizsgálatából tűnik ki, hanem az egyik tábla feliratából is, amely szerint: a mennyezetet Felsőbányái Asztalos István (?) készítette. Egy másik tábla szerint Vitéz Csontos György és fia Gábor vette a deszkát, egy harmadik felirat szerint a mennyezet Hadadi Gábor curátorsága idején készült. Ezenkívül szerepel még egy Sz. I. monogram is, amely talán a készítéskor működő lelkész nevének kezdőbetűit jelöli. A mennyezet motívumvilágából — stílus és technikai szempontok mellett — emberi tulajdonságok is leolvashatók. A mester könnyed szép vonalakat 6 Magyar Műemlékvédelem 81