Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Császár László: A kési gótikus hajlított bordás boltozattechnika és magyarországi hatása

56. kép. Freistadt. A r. k. templom boltozatrendszere a szokásos módon applikálta építésze, hanem a boltgerincen kialakuló négyszögeket osztotta átló­san S alakú bordákkal. Építési ideje 1471 10 (49. kép). A körmöcbányai (Kremnica) plébániatemplom boltozata, melyet 1489-ben készítettek, 11 csillag­boltozat sajátosságait mutatja. Építésze az ábra szerinti 7 bordapárnál alkalmazott kismértékű hajlítást. E két utóbbi alkotás egyéni elgondolást rögzít (50. és 51. kép). Megállapítható tehát, hogy Magyarország — el­sősorban Hans Puchspaum működésének nyo­57. kép. Chvalsiny. A r. k. templom boltozata 58. kép. Récs. Az Alsóausztriai Országház kápolnájának boltozata mán — jelentős szerepet játszott e boltozatfajták kifejlesztésében. Technikailag a szerkezetek kezdeti kísérletezés jegyeit viselik még magukon: az ívek többségükben a boltgerincen fordulnak elő olyan alkalmazásban, hogy hajlásúk a harmadik dimenzióban ez esetben magassági irányban meglehetősen csekély. Ez nemcsak a figuráció elképzelésénél, de a megvalósításánál is könnyebbséget jelentett. Míg Ausztriában és Magyarországon e boltozatok kisebb-nagyobb változtatással a XVI. sz. első­második évtizedében is létesülnek, tökéletesedésük a XV XVI. sz. fordulóján a cseh területen vesz 59. kép. Wimpfen in Berg. A r. k. templom boltozata

Next

/
Thumbnails
Contents