Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Császár László: A kési gótikus hajlított bordás boltozattechnika és magyarországi hatása

A KÉSEI GÓTIKUS, HAJLÍTOTT BORDÁS BOLTOZATTECHNIKA ÉS MAGYARORSZÁGI HATÁSA A gótikus építeszet boltozatszerkezetei közül a legtöbb építészi fantáziát és technikai tudást a hajlított bordás boltozatok

1 árulják el, amelyek már a fejló'dés végső szakaszához tartoznak, és széles körű alkalmazásuk általában a kibontakozó reneszánsz időszakára esik. E boltozatfajták műszaki-technikai teljesítménye példázza legjobban a kései gótika mesterének hihetetlen felkészültségét s ugyanakkor művészi invencióját is. E szerkezetek ölelik fel legkifejezőbben a kései gótika legbensőbb tulajdonságaihoz tartozó vonásokat, az összetett, egymást átható testrendszerek kidolgozását és beépítését az architektúrába, a térbenlátás és rögzítés fölényes biztonságát. Tanulmányozásuk jelentős segítséget adhat a kutatónak egy kor egész építészeti karakterének megragadásához. A tanulmány feladata az, hogy a magyar kései gótika hasonló vívmányait bemutassa és értékelje - megállapítsa helyüket az európai fejlődésben. Ennek érdekében rövid áttekintést nyújt az íves bordás boltozattípusok külföldi pályafutásáról és építészettörténeti problémáiról is. Midőn a bécsi dóm páholyának vezető építésze, Hans von Prachatitz 1439-ben meghal, utódja Hans Puchspaum mester lesz. O készíti el a dóm hosszhajójának boltozatát, melynek nem sokkal 1440 után készült terve ismeretes a kutatás előtt. A boltozat jellemző motívumai azok a bátortalan bordaívek, amelyek a hálóboltozat egyes lefutó bordáit kétágú villa formájában kötik össze a fallal (35. kép). Puchspaum e gondolatot egyes kutatók szerint még feltehetőleg ulmi tartózkodási idejéről hozta magával, ahol megismerkedhetett néhány bajor építőpáholy munkásságával, s valószínűleg megismerhette a landshuti Hans von Burghausen mester tevékenységét is.'

2 Itt készült ugyanis először alaprajz vetületében íves bordavezetésű boltozat a landshuti Szentlélek-templom Katalin-kápolnájában 1430 körül. E négyzetes alaprajzú tér fölé emelt boltozat azonban nem puchspaumi típusú; görögkereszt motívumú bordavezetéseknél a kereszt szárai vannak ívesen kialakítva. A bécsi dóm boltozási munkái 1459-re már teljesen elkészültek. Ez indítás nyomán főleg Ausztriában - számos íves bordás boltozat készül, így elsősorban Steyr, majd Braunau plébániatemplomainál. Az előbbi szintén Hans Puchspaum, az utóbbi Stephan Krumenauer munkája. Krumenauerről tudjuk, hogy egy ideig (1427 — 30) a bécsi építőpáholy keretében dolgozott.

3 A legkorábbi forma — a falra vagy támaszra futó kétágú villa - mellett újabb, még kevéssé merész alakzatok lépnek fel többnyire háló- vagy csillagboltozatok egy-egy csomópontjában. A steyri templomnál például derékszögű bordakereszteződések helyén jelenik meg a négyágú íves csillag. A bécsi építőpáholy hatásának kisugárzásaképpen ez a kezdeti forma négyzetekkel, sokszögekkel kombinálva válik igen elterjedtté. Lényegében ilyen megoldásúak Baden, Friedersbach, Eisenerz, Mank, St. Peter in der Au (36. kép), St. Valentin plébániatemplomai, Wiener Neustadt várának Szt. György kápolnája is. A fejlődés további szakaszában az íves bordaszakaszok megnőnek, az íves bordák alaprajzilag a hajó tengelyének irányába sorolt érintkező félkörök formájában jelentkeznek, mint pl. Neustadl, Torren, Lofer, Nöchling plébániatemplomainál. Ezek az alakzatok néhány korábbitól eltekintve (Wiener Neustadt 1449 — 60 között) 1470 és 151520 között keletkeztek. Késői alkalmazásukat nem befolyásolta az, hogy már a XVI. sz. elejétől kezdve több, ezektől jóval fejlettebb — későbbiekben ismertetett — boltozattípust ismerünk. 35. kép. Bécs. A Dóm boltozatalaprajza o Magyar Műemlékvédelem