Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Borsos Béla: A „magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának” működése és a gyűjtemények kialakulásának kezdete

HO. kép. A besztercebányai templom oldalhomlokzata 1877-ben. Baroza Rlek technikus növendék tollrajza Steindl Imre aláírásával 50 példányt munkálkodó tagjai számára kikérend".

93 Kár, hogy e kezdeményezés további sikeréről az iratokból nem lehet világosan tájékozódni. Az is nagyon érdekes lenne, hogy milyen technikai eljárásról van itt tulajdonképpen szó, s meg lehetne-e találni a Felügyelőség tervtárában az újszerű eljárással készült grafikai lapokat. A 70-es évek vége felé a tervtár értékes térképanyaggal is kiegészül. Még 1874-ben készíti el Alberti Károly mérnök a „régi Brigetium térrajzát".

94 1875-ben Kosztka Károly állami mérnök dolgozik Renner Flóris irányításával „a Brigetium és környékén létező római emlékek maradványairól felvett" térképeken.

95 Ugyanezen év december 16-án tartott rendkívüli ülésen „Szóba hozatik, hogy szükséges volna egyúttal oly térképet közzé tenni, mely a kiegészített lajstromban felhozott (a készülő műemlékkataszterről van szó) magyarországi ó-keresztyén, román és átmeneti kori emlékeket kijelöli, ezen térkép elkészítésével Zsigmondy Gusztáv kir. mérnök megbízatik, ki is e munkának elválalására késznek nyilatkozik".

96 A térkép elkészítése még sokáig vajúdik. Az Országos Műemléki Felügyelőség iratanyaga a térkép elkészítésével kapcsolatban egy rendkívül érdekes és a kor műemléki szemléletére és értékelésére jellemző előterjesztést tartalmaz Arányi Lajostól, amelynek elemzése messze vezetne jelenlegi feladatainktól.

97 A tervtár rohamosan növekvő anyagáról, a Bizottság felkérésére, a pontos és lelkiismeretes Geduly titkár készít lajstromot, amelyet az 1877. december 27-i ülésen mutat be. E lajstrom szerint a tervtárban „445 rajzlap, 210 fénykép és 14 tárgyról (területről) felvett 126 db. térrajz (térkép)" van.

98 Ez alkalommal „A bizottság megkérendi a Min. O nmgát, kegyeskedjék a titkárnak ezen fáradságos munka jutalmazása fejében kétszáz o. é. Ft-ot utalványozni. A lajstrom köztudomány végett az Archaeológiai Értesítőben közlendő". A közlemény valóban megjelent és a gyűjtemény összeállításának részletes tanulmányozását teszi lehetővé. 1878-ban nyílik lehetőség arra, hogy a Bizottság gyűjteményeinek anyagát először mutassa be legalább részben nyilvános kiállításon. Ez a Székesfehérvárott rendezett „Országos ijíartermény és állatkiállítás", amelynek rendezője maga Zichy Jenő, a Bizottság elnöke. K kiállításon természetesen a művészeti és történelmi rész egészen alárendelt szerepet játszik. A prospektus szerint az utolsó csoport a „XVII. Régészeti