Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Borsos Béla: A „magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának” működése és a gyűjtemények kialakulásának kezdete

azt is engedélyezi, hogy „könyvekre kötésre és folyóiratok beszerzésére 500,— Ft erejéig megrendelések tétethessenek' ' ,

21 A Bizottság első székháza ma is áll a VIII. Makarenko utca 6 sz. alatt (17. kép). Egy emeletes kis palotaszerű épület öt tengelyes korai-eklektikus ízlésű homlokzattal, amelynek finom tagozatait A »ifttkk mrfßtitibt. Hol \Hnik? -^w.:^.« fci

"

;

'' «. J/6*. :C~~..... • »hlleklelrk. »hlleklelrk. - - — Ahçn}b. ma mm I i IS. kép. A/. első magyar műemlékkataszter felvételi ívének fejlapja (1S72) megkímélte az idő és az átalakítás. A Henszlmann féle telek része annak a nagy telekkomplexumnak, amelyen a múlt század elején még állott az a nagy városi tulajdonban levő régi ház — az ún. „Zergeház", amelytől az utca nevét kapta. Eltekintve attól a kegyeleti értéktől, hogy a lebontott Zergeház helyén emelt finom kis épület adott első otthont csaknem száz évvel ezelőtt a megalakuló magyar műemlékvédelemnek, építészeti értékei is megérdemelnék a védett épületek sorába vételét.

22 Ma már sajnos — mivel alaprajzi vázlatot az iratok között nem találtunk —, nem tudjuk megállapítani, hogy melyik emeleti helyiségeket foglalta el az iroda. A berendezkedés és az iroda helyiségeinek bebútorozása lassan halad előre. A szerény bútorzatot Wälder János józsefvárosi asztalosmesternél rendelik meg, akinek költségelőirányzatát augusztusban terjesztik fel a miniszterhez jóváhagyásra,

23 s aki csak a következő év májusának végén kapja meg 443,— Ft 50 kr-t kitevő járandóságát.

21 Az iroda berendezése tehát úgy látszik 1873 elejére készül el. A berendezés két nagy politúrozatlan tölgyfából készült irományszekrényből, a könyvtár első szerzeményeit magába foglaló nyitott könyvállványból, két „forgóasztal"-ból, egy díványból, hat nádszékből, egy mosdó- és egy másolóasztalból, két rajztáblából - „rajzvonasszal és épszöggel" —, áll a belső helyiségekben. Ezekhez járul még az előszobában egy kis asztal a szolga számára és egy ruhatartó ugyanott.

25 Míg a berendezés csak az 1873. évi leltárban szerepel, az iroda működéséhez szükséges hivatalos pecsétek már az előző évben készen vannak. Ezek között találunk egy hivatalos pecsétnyomót ,,A magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának pecsétje 1872." felirattal, egy iktató bélyegzőt, egy dombomyomó gépet a hivatalos iratok fejléccel való ellátására. Szerepel továbbá a leltárban egy „másoló gép", amelynek feladata az addig csak kézírással másolgatott iratok több példányban való sokszorosítása lehetett. A Bizottság tagjai Henszlmannon és segédjén, Erdy Kálmánon kívül egyébként nem sokszor fordulnak meg az irodában. Az üléseknek — amelyek mind a tagság nagyrészének élemedettebb kora és kiváltságos társadalmi helyzete, mind a korszellem által is befolyásolva bizonyos szertartásossággal, ünnepélyességgel, ugyanakkor azonban patriarchális egyszerűséggel is folynak megfelelő keretet nyújt az akadémiai palota archaeológiai bizottsági terme. A kellékekkel, „gyertyával, papírral, irónnal, apróságokkal" az akadémia kapusa látja el őket, aki szolgálataiért a bizottság előterjesztésére évenként 20,— Ft-ot kap a minisztertől.

26 Jelenlegi célkitűzéseinktől messzire vezetne, ha az új hivatalban meginduló érdemi munka elvi kérdéseivel is foglalkoznánk és megkísérelnénk azt az európai és hazai műemlékvédelem összefüggéseibe beleilleszteni. Ezt majd talán egy későbbi tanulmányban próbáljuk meg. A Bizottság munkájának egy részével azonban már most meg kell ismerkednünk, mert — amint a későbbiekből kitűnik — ez a munkarészleg szerves összefüggésben van a rajz- és tervtár fejlődésével. Ez a munka az első magyar műemlékkataszter alapvetése. A Bizottság tagjai már az első üléseken világosan látják, hogy munkájuk során a magyar műemlékanyag könnyen kezelhető és áttekinthető kataszteri felvétele nélkül nem boldogulhatnak, egyben az sem vitás előttük, hogy ez külső segítő erők nélkül reménytelen feladat. Összeállítják azoknak az ország legkülönbözőbb területein élő — szakembereknek és lelkes dilettánsoknak a névsorát, akikről remélhető, hogy munkájukkal segítik a Bizottságot. A rövid időn belül postára adott felhívásokra, hamarosan befutnak a válaszok. Kiderül, hogy a felkéréseknek a legtöbben örömmel tesznek eleget, s — bár jól tudják, hogy a közreműködésükért anyagi elismerésben nem részesülhetnek hamarosan meg is kezdik a munkát. lő