Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Borsos Béla: A „magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának” működése és a gyűjtemények kialakulásának kezdete

akadályozza meg. Ez a pálya a kor hozzá hasonló szereplőivel megyezően — jogászi. 1831-ben szerzi meg diplomáját a pesti egyetemen. Pályájának főbb állomásai: fogalmazó-gyakornok a magyar kancelláriánál, 1848-ban titkár a magyar külügyminisztériumnál, 1860-tól törvényszéki elnök, 1870-től tanácselnök a magyar királyi táblánál. Szalay személyének kiválasztása szerencsésnek látszik, hiszen egyesíti magában a hivatalvezetéshez szükséges jogi és adminisztratív gyakorlatot, lelkiismeretességet a történeti tudással és a gyűjtő lelkesedésével és tárgyszeretetével. Szalay mellett a Bizottság tulajdonképpeni szakmai és tudományos irányítója Henszlmann Imre, akinek „rendes előadó"-i kinevezése 1872. április 9-én kelt.'

1 Kortársa Szalaynak.

5 A magyar művészettörténettudomány egyik úttörője és első magyar professzora. Először a természettudományok vonzzák. Orvosdoktori oklevelet szerez. Érdeklődése azonban mindinkább a történelem, művészettörténet és művészetelmélet felé fordul. Bécsbekerülvén Böhm József Dániellel ismerkedik meg, aki mint a bécsi műtörténet! iskola egyik kezdeményezője, erős hatást gyakorol rá. 1848-ban magyar érzése és haladó gondolkodása a szabadságharc aktív résztvevőjévé teszik. A szabadságharc bukása után emiatt rövid időre fogságba vetették. Kiszabadulva Párizsba utazott. III. Napóleon támogatása tette lehetővé első komoly építészet- és művészetelméleti művének a „Theorie des proportions appliqués dans l'architecture "-nek megjelenését 1860-ban. 1873-ban hazatérése után a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta, hőbben az időben már minden erejével az építészettörténet - vagy ami abban az időben ezzel egyet jelentett a középkori építészet kutatásával foglalkozik. Egymás után jelennek meg cikkei és tanulmányai. Ezen kívül az „ Archaeológiai Értesítő"-t és az „Archaeológiai Közlemények"-et szerkeszti. Kinevezése biztosítja az új műemlékvédelmi intézmény munkájának tudományos színvonalát és korszerűségét, elpusztíthatatlan energiája pedig e munka eredményességét. A Bizottság kinevezett rendes tagjai közül elsőnek kell említenünk Hegedűs Candid Lajost.

6 Jogász, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tanácsosa. Az összekötő kapocs szerej)ét tölti be a felügyeletet gyakorló minisztérium és a Bizottság között. Míg egyrészt érvényesíti a miniszter akaratát a Bizottságban, másrészt képviseli a Bizottság érdekeit a miniszter előtt. Az elfoglalt és betegeskedő elnökök távollétében ő vezeti az üléseket, s mint állandó helyettesük a kiadmányozás jogát gyakorolja. Lelkes barátja a történelemnek és a művészeteknek. Tudományos érdemei elismeréséül az Akadémia fiatalon levelező tagjává választja. Szalay és Henszlmann megbízatásával egyidejűleg a miniszter Schulek Frigyest, az országos mintarajztanoda tanárát „bizottsági építésszé" nevezi ki.

7 A bizottság tagjainak — beleértve az elnököt is munkájukért díjazás nem járt. Mindannyian jól jövedelmező magas állásokat töltöttek be, a műemlékvédelemmel „nobile officium"-ként foglalkoztak. Csupán Henszlmann volt kivétel, akinek a miniszter 150,— Ft havi járandóságot állapított meg.

8 Schulek kinevezési okmánya megállapítja, hogy bár „ezen állomással rendes díj nem jár", „terveiért ha azok a kivitelre alkalmasaknak ítéltetnek, esetről esetre tiszteletdíjban részesülend".

9 Az említetteken kívül még hat rendes tagot neveznek ki. Ezek mind a művészettörténet, régészet és építészet múltszázadi hőskorának úttörői és kiemelkedő alakjai. Ipolyi Arnold püspök, az Akadémia rendes tagja a nagy műgyűjtő.

10 Pulszky Ferenc a Nemzeti Múzeum igazgatója, művészettörténész, régész.

11 Rómer Flóris Ferenc bencés, művészettörténész, régész, egyetemi tanár, az Akadémia rendes tagja.

12 Arányi György Lajos orvos, egyetemi tanár és grafikusművész. Rendkívüli akaraterőtől és vállalkozó szellemtől fűtött igazi úttörő, aki még a század harmincas éveiben gyalogszerrel járja be az országot, a történeti nevezetességű tájakról, várakról rajzokat, alaprajzokat és vízfestményeket készítve. A Bizottságban általában a kritikai szellemet képviseli, és műemlékhelyreállítási elvei néha meglepően megelőzik korukat.

13 Steindl Imre építész, műegyetemi tanár.

1

'

1 Torma Károly archeológus, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, az Akadémia levelező, majd később rendes tagja, akit egy évvel később Henszlmann Imre javaslatára neveztek ki.

15 Egy hónappal a megalakulás után pedig ezekhez még Zsigmondy Gusztáv mérnököt nevezték ki rendes tagként a „bizottság mérnökévé".

16 Alig egy hónappal a megalakulás után az adminisztratív teendők annyira megszaporodtak, hogy Henszlmann e téren segítségre szorult. A miniszter tehát hozzájárult, hogy az irodai teendők ellátására Érdy Kálmánt alkalmazzák havi 50,— Ft díjazás mellett.

17 Ugyanakkor hozzájárult Szigethy József irodaszolga alkalmazásához is.

18 A megalakulóban levő Bizottság még a kinevezési okmányok kiadása előtt — irodahelyisége sem lévén első ülését Hegedűs Candid lakásán tartotta meg 1872. február 8-án. Itt Henszlmann bemutatta az általa már elkészített előirányzati költségvetést, amelyben a „szállás, bútorzás és egyebekre szükséges költségek" mellett már a „kézi könyvtár" költségelőirányzata is szerepelt.

lü A legfontosabb teendő egyrészt állandó bizottsági irodahelyiség sürgős kibérelése, másrészt a bizottság üléseinek céljára felhasználható reprezentatív teremről történő gondoskodás volt. Az elsőnek megoldására Henszlmann Imre felajánlotta a felesége tulajdonát képező s a Józsefvárosban levő Zerge utca 23. sz. alatti két szobából és mellékhelyiségekből álló bérleményt, az utóbbi célra pedig sikerült megkapni az Akadémia régészeti bizottságának termét a Tudományos Akadémia nem régen elkészült díszes palotájában.

20 A miniszteri leirat hozzájárul, hogy a Zerge utcai lakásért Henszlmannak évi 400,— Ft lakbért fizessenek. Érdekes megjegyezni, hogy már ugyanezen leirat