Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Tanulmányok - Borsos Béla: A „magyarországi műemlékek ideiglenes bizottságának” működése és a gyűjtemények kialakulásának kezdete

akadályozza meg. Ez a pálya a kor hozzá hasonló szereplőivel megyezően — jogászi. 1831-ben szerzi meg diplomáját a pesti egyetemen. Pályájá­nak főbb állomásai: fogalmazó-gyakornok a ma­gyar kancelláriánál, 1848-ban titkár a magyar külügyminisztériumnál, 1860-tól törvényszéki el­nök, 1870-től tanácselnök a magyar királyi táblá­nál. Szalay személyének kiválasztása szerencsésnek látszik, hiszen egyesíti magában a hivatalvezetés­hez szükséges jogi és adminisztratív gyakorlatot, lelkiismeretességet a történeti tudással és a gyűjtő lelkesedésével és tárgyszeretetével. Szalay mellett a Bizottság tulajdonképpeni szakmai és tudományos irányítója Henszlmann Imre, akinek „rendes előadó"-i kinevezése 1872. április 9-én kelt.' 1 Kortársa Szalaynak. 5 A magyar művészettörténettudomány egyik úttörője és első magyar professzora. Először a természettudomá­nyok vonzzák. Orvosdoktori oklevelet szerez. Érdeklődése azonban mindinkább a történelem, művészettörténet és művészetelmélet felé fordul. Bécsbekerülvén Böhm József Dániellel ismerkedik meg, aki mint a bécsi műtörténet! iskola egyik kezdeményezője, erős hatást gyakorol rá. 1848-ban magyar érzése és haladó gondolkodása a szabad­ságharc aktív résztvevőjévé teszik. A szabadság­harc bukása után emiatt rövid időre fogságba vetették. Kiszabadulva Párizsba utazott. III. Napóleon támogatása tette lehetővé első komoly építészet- és művészetelméleti művének a „Theorie des proportions appliqués dans l'architecture "-nek megjelenését 1860-ban. 1873-ban hazatérése után a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta, hőbben az időben már minden erejével az építészettörténet - vagy ami abban az időben ezzel egyet jelentett a középkori építészet kutatásával foglalkozik. Egymás után jelennek meg cikkei és tanulmányai. Ezen kívül az „ Archaeo­lógiai Értesítő"-t és az „Archaeológiai Közlemé­nyek"-et szerkeszti. Kinevezése biztosítja az új műemlékvédelmi intézmény munkájának tudomá­nyos színvonalát és korszerűségét, elpusztíthatat­lan energiája pedig e munka eredményességét. A Bizottság kinevezett rendes tagjai közül első­nek kell említenünk Hegedűs Candid Lajost. 6 Jogász, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tanácsosa. Az összekötő kapocs szerej)ét tölti be a felügyeletet gyakorló minisztérium és a Bizottság között. Míg egyrészt érvényesíti a miniszter akara­tát a Bizottságban, másrészt képviseli a Bizottság érdekeit a miniszter előtt. Az elfoglalt és beteges­kedő elnökök távollétében ő vezeti az üléseket, s mint állandó helyettesük a kiadmányozás jogát gyakorolja. Lelkes barátja a történelemnek és a művészeteknek. Tudományos érdemei elismeréséül az Akadémia fiatalon levelező tagjává választja. Szalay és Henszlmann megbízatásával egyidejű­leg a miniszter Schulek Frigyest, az országos mintarajztanoda tanárát „bizottsági építésszé" nevezi ki. 7 A bizottság tagjainak — beleértve az elnököt is munkájukért díjazás nem járt. Mindannyian jól jövedelmező magas állásokat töltöttek be, a műemlékvédelemmel „nobile of­ficium"-ként foglalkoztak. Csupán Henszlmann volt kivétel, akinek a miniszter 150,— Ft havi járandóságot állapított meg. 8 Schulek kinevezési okmánya megállapítja, hogy bár „ezen állomással rendes díj nem jár", „terveiért ha azok a kivitelre alkalmasaknak ítéltetnek, esetről esetre tisztelet­díjban részesülend". 9 Az említetteken kívül még hat rendes tagot neveznek ki. Ezek mind a művészettörténet, régészet és építészet múltszázadi hőskorának út­törői és kiemelkedő alakjai. Ipolyi Arnold püspök, az Akadémia rendes tagja a nagy műgyűjtő. 10 Pulszky Ferenc a Nemzeti Múzeum igazgatója, művészettörténész, régész. 11 Rómer Flóris Ferenc bencés, művészettörténész, régész, egyetemi tanár, az Akadémia rendes tagja. 12 Arányi György Lajos orvos, egyetemi tanár és grafikusművész. Rend­kívüli akaraterőtől és vállalkozó szellemtől fűtött igazi úttörő, aki még a század harmincas éveiben gyalogszerrel járja be az országot, a történeti nevezetességű tájakról, várakról rajzokat, alap­rajzokat és vízfestményeket készítve. A Bizottság­ban általában a kritikai szellemet képviseli, és műemlékhelyreállítási elvei néha meglepően meg­előzik korukat. 13 Steindl Imre építész, műegyetemi tanár. 1 ' 1 Torma Károly archeológus, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, az Akadémia levelező, majd később rendes tagja, akit egy évvel később Henszlmann Imre javaslatára neveztek ki. 15 Egy hónappal a megalakulás után pedig ezekhez még Zsigmondy Gusztáv mérnököt nevezték ki rendes tagként a „bizottság mérnökévé". 16 Alig egy hónappal a megalakulás után az admi­nisztratív teendők annyira megszaporodtak, hogy Henszlmann e téren segítségre szorult. A miniszter tehát hozzájárult, hogy az irodai teendők ellátására Érdy Kálmánt alkalmazzák havi 50,— Ft díjazás mellett. 17 Ugyanakkor hozzájárult Szigethy József irodaszolga alkalmazásához is. 18 A megalakulóban levő Bizottság még a kineve­zési okmányok kiadása előtt — irodahelyisége sem lévén első ülését Hegedűs Candid lakásán tartotta meg 1872. február 8-án. Itt Henszlmann bemutatta az általa már elkészített előirányzati költségvetést, amelyben a „szállás, bútorzás és egyebekre szükséges költségek" mellett már a „kézi könyvtár" költségelőirányzata is szerepelt. lü A legfontosabb teendő egyrészt állandó bizott­sági irodahelyiség sürgős kibérelése, másrészt a bizottság üléseinek céljára felhasználható reprezen­tatív teremről történő gondoskodás volt. Az első­nek megoldására Henszlmann Imre felajánlotta a felesége tulajdonát képező s a Józsefvárosban levő Zerge utca 23. sz. alatti két szobából és mellék­helyiségekből álló bérleményt, az utóbbi célra pedig sikerült megkapni az Akadémia régészeti bizott­ságának termét a Tudományos Akadémia nem régen elkészült díszes palotájában. 20 A miniszteri leirat hozzájárul, hogy a Zerge utcai lakásért Henszlmannak évi 400,— Ft lakbért fizessenek. Érdekes megjegyezni, hogy már ugyanezen leirat

Next

/
Thumbnails
Contents