Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Jelentések - Cs. Dobrovits Dorottya: Műemléki nyilvántartás 1967-68

MŰEMLÉKI NYILVÁNTARTÁS Az OMF azt a jelentős kulturális feladatát, melyet hazánk műemlékeinek védelmében és fenntartásában kifejt, csak úgy tudja teljesíteni, ha tisztán látja maga előtt, melyek azok az objektumok, amelyeket gondoznia kell, s milyen problémák kapcsolódnak azokhoz. Éppen ezért az OMF munkájának alapvető feltétele, hogy a műemlékek nyilvántartása minél pontosabb, alaposabb, modernebb legyen, s mindig a pillanatnyi állapotot tükrözze. Hiszen országunk egyre gyorsuló fejlődése és átalakulása során műemlékeink környezete is alakul. E folyamatban csak az ország teljes műemlékállományának ismeretében tudunk alkotó módon résztvenni. Az 1957-ben újjáalakult OMF munkájában alapvető szükségletként jelentkezett egy hivatalos műemlékjegyzék minél gyorsabb összeállítása és kiadása. így a műemlékek és kastélyok helyszíni felvétele mellett az 1960-as műemlékjegyzék jórészt a szakirodalom alapján állapította meg az egyes objektumok védettségét és minősítését.

1 Ez azonban — elsősorban vidéki viszonylatban, ahol a változások a legjelentősebb ütemben történnek— olyan adatokat is tartalmazott, melyek nem feleltek már meg a tényleges állapotnak. A bontások, átépítések következtében eltűnt objektumok is szerepeltek a műemlékileg védett épületek jegyzékében. É hibákat az 1959-ben elkezdett ún. távlati terv helyszíni szemléi alapján folyamatosan korrigáltuk. E munka során a Tudományos és Műemlékfelügyeleti Osztály egy-egy dolgozója a műemlékjegyzékben szereplő minden objektumot megtekintett, azokról pontos leírást készített, megállapította műszaki állapotukat, a felhasználás módját, s ezek után javaslatot tett az esetleges átminősítésre, illetve törlésre. A felvételek során minden épületről fénykép készült. A lejárás megyénként történt, az egyes megyék kartonokra gépelt és kötetekben egyesített anyaga szolgál a mindennapi igazgatási munka és a nyilvántartás alapjául. A helyszíni szemléken készített javaslatok alapján az OMF az ÉVM Területrendezési Főosztállyal egyetértésben módosította az egyes megyék műemlékeinek jegyzékét.

2 Fz elsősorban a műemlék jellegű és városképi kategóriákat érintette. (A műemlékek felülvizsgálása és minősítése 1959-ben az építésügyi miniszter és művelődésügyi miniszter együttes jóváhagyásával törtónt.) Az éij jegyzékek (a Fővárosi Műemlékfelügyelőség gondozásában megjelent budapesti jegyzékkel együtt) 9020 védett objektumot tartalmaznak, az 1960-as jegyzéknél kb. 2000-el kevesebbet. A műemlékállomány gondos felülvizsgálása, s a védett objektumok számának csökkentése a megmaradt épületek hathatósabb védelmét teszi lehetővé. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a műemléki környezetek és műemléki jelentőségű területek kijelölése. A „műemléki környezet" megjelölése azt jelenti, hogy az OMF nemcsak magát a műemléket, hanem annak közvetlen környezetét is hatósági védelmében részesíti.

3 Igye területeken minden átépítés és változtatás csak Hivatalunk engedélyével történhet. Eddig 61 műemlék részesült ilyen jellegű védettségben is, pl. kastélyaink közül a bodajki, fertődi, gödöllői, móri stb.; a romok közül az alsó- és felsődörgicsei, balatonfűzfői stb.; váraink közül a diósgyőri, gyulai, kisvárdai, sárvári, simontornyai, visegrádi stb.; egyházi emlékeink közül a feldebrői, jáki, lébényi, ócsai, sümegi templomok stb.; népi műemlékeink közül a badacsonytomaji Szegedi Róza-ház, a hegymagasi Lengyel-kápolna, a Sárközi és Tarányi présház együttese. A „műemléki jelentőségű terület" hazánk 13 történeti városmagjának védettségét biztosítja.

4 A régi városképek és városszerkezetek megóvása érdekében a kijelölt területeken nemcsak a műemlékjegyzékben szereplő objektumok, hanem minden egyes épület az OMF hatósági védelmét élvezi. Ezzel biztosíthatjuk az esetleges átépítésekből és bontásokból származó, a város- és utcaképek rontását előidéző károsodások megelőzését. Ugyanakkor, ha átépítés vagy renoválás közben új történeti rétegek kerülnek felszínre, arról Hivatalunk tudomást szerez, s a változást a jegyzékben is regisztrálhatja. A helyszíni lejárások alapján készült módosítások, továbbá a műemléki környezet és a műemléki jelentőségű területek figyelembevételével 1964-től kezdve folyamatosan jelentek meg megyénként az lij műemlékjegyzékek. E munka 1969-ben fejeződik be. Az új jegyzékek a műemlékek mellett a műemléki környezetek megjelölését is tartalmazzák MK jelzéssel az objektumok után. Ugyancsak szerepelnek a városközpontok is, az egyes városok műemlékeinek felsorolása után MJT jelzéssel. A leírás megjelöli a védett városközpontok ha-