Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Jelentések - Entz Géza: Az Országos Műemléki Felügyelőség falképrestaurálási munkái 1967-68

A felsoroltakon kívül kisebb feltárást és konzer­válást végeztünk a következő épületeken: Kőszeg, .Jurisich tér 14.; Győr, Liszt Ferenc u. 20.; Sop­ron, Templom-u. 6. és Uj u. 18.; Bük, kastély és Hidegség, r. k. templom. Minthogy a tél folyamán mindkét évben restaurátorainknak műtermet bé­reltünk, faszobrász-csoportunk által helyreállított felsőörsi oltár egy XVIII. és egy XIX. századi képének tisztítása és kijavítása is elkészült. Saját restaurátor-részlegünk mellett fokozottan támaszkodhattunk a Képzőművészeti Alap falkép­restaurátoraira is. Elsősorban olyan nagyobbter­jedelmú munkákat adtunk ki, amelyek elvégzésé­hez csak ilyen módon tudtunk megfelelő munka­erőt biztosítani. Míg saját restaurátoraink majd­nem kizárólag a Felügyelőség kivitelezésében levő műemlékek falfestészeti feladatait látták el, addig az Alapon keresztül önálló, kivitelezésünktől nem függő munkákat végeztettünk. Lehetővé vált ez elsősorban azáltal, hogy e célra a Felügyelőség költségvetésébe!! az eddiginél jé>val nagyobb összeg, évenként 1 — 1 millió Ft állt rendelkezésünkre. A sor­ra kerülő 7 munka közül a veleméri r. k. templom falfestményei származnak egyedül a középkorból. Miután a rendkívül szépen elhelyezett egyhajós, tornyos téglatemplom helyreállítása befejeződött, sor került a hazai gótikus falfestészet e kiváló remekének restaurálására. A munkát Lente István vezetésével Deák Klára és Bozó Pál végezték. A gondos rögzítés és tisztítás után igen sok, eddig csak kevéssé vagy egyáltalában nem ismert rész­let került napfényre. Aquila János 1378-ban készített gyönyörű figurális sorozata a szentély­ben és a hajóban a restaurálás után egyaránt magas színvonalú művészi értéket sugároz. Külö­nösen kiemelhető a változatos színek finom har­móniája, a formai gazdagság az egyes alakok len­dületes felépítése és a csoportkompozícié)k realisz­tikus előadása. Nagy nyereség, hogy a művésznek a szentély északi falára festett címeres lovagi öltö­zetes önarcképe eddigi állapotához képest határo­zottan kirajzolódik. A szentély déli falán festett fülke a templomi edényekkel szinte csendéletként hat. A veleméri falképek helyreállítása az utóbbi évek egyik legfontosabb és legsikeresebb munká­jának tartható. Jó ütemben folytatódott az 1906-ban megkez­dett restaurálás a sümegi r. k. plébániatemplom­ban. A szóban forgó két év alatt teljesen befejező­dött a hajó boltozatképeinek, szentélyének, vala­mint karzatának helyreállítása. A freskókat első­sorban a beázás rongálta meg súlyosan, főként a boltozatok szenveeltek. A helyreállítás nyomán Maulbertschnek az európai hírű festménysorozata ismét régi szépségében jelenik meg. A munkát Przudzik József vezetésével Botond Károly és Hamvas Gábor végezték. A külsejében megújult és szerkezetében megjaví­tott vörösberényi r. k. templom szép barokk belső festése ugyancsak a nedvességtől sérült meg leg­inkább. A boltozatok szokásos barokk alakos kom­pozíciója mellett elsősorban az oldalfalak festése kelt érdeklődést ahol ablakokon kitekintő, a festmény keletkezésével egykorú személyek arc­képszerű ábrázolása látható. 1967-ben a karzat és a hozzá csatlakozó első boltszakasz helyreállítása készült el, 1968-ban pedig sor került a rendkívül erősen sérült, sekrestyéhez csatlakozé) szentsír­kápolna rendbehozására. A munkát Papp Oszkár vezetésével Laczkó Gyula, Baranyai András. Ha­nély László és Mindszenti Péter végezte. Az 1966-ban elkezdett restaurálás a fertődi kas­tély Sala Terrena melletti szobájában 1967 nyarán fejeződött be. A szoba falait finoman megoldott chinoiserie díszítés borítja, amely idők folyamán súlyosan megsérült és erősen lekopott. Sárdv Loránd és Hanély László restaurátorok gondos munkája nyomán sikerült az eredeti részeket teljes egészében megmenteni, és a hiányokat megfelelő megkülönböztetéssel kiegészíteni. A kastély helyre­állítása során az emeleten is újabb festmények kerültek elő, közülük az egyik szoba falán képtár­szerű elrendezésben metszetábrázolások bukkan­tak fel. Lehetséges, hogy a híres Eszterház v-gyűj­temény gazdag metszetanyaga adott ösztönzést e barokk korban különben is kedvelt megoldáshoz. A szoba restaurálását 1968-ban Sárdy Loránd végezte. A Szabolcs megyei Tuzsér kastélyának nagyter­mét Wurzinger kassai festő festette ki barokk, ala­kos kompozícióval. A nagyterem súlyosan beázott, s ennek következtében a boltozati képek erősen megsérültek. A helyreállítást jelentékenyen nehe­zítette az a körülmény, hogy a festményt később kontár kezek átfestették, és ez átfestés leoldása rendkívüli nehézségeket okozott. A nagyteremmel párhuzamosan megtörtént a mellette levő szoba klasszicista falfestményeinek konzerválása és kie­gészítése is. így az építészetileg helyreállított tuzséri kastély művészi értékét a magas színvonalú restaurátori munka lényegesen emelte. E kényes feladatot Németh Gábor és Harb József oldotta meg. A két év folyamán sort kerítettünk olyan tábla­képek restaurálására is, amelyek a faszobrászati helyreállításra került oltárok tartozékai. 1967-ben Varga Dezső hozta rendbe a berhidai kis barokk oltár középső képét, 1968-ban pedig ugyancsak Varga Dezső restaurálta a sárospataki r. k. temp­lom két barokk mellékoltárképét. A két főoltár­képet Papp Oszkár Laczkó Gyulával és Baranyai Anelrással hozta rendbe. Ezáltal a gyönyörű sáros­pataki barokk faoltárok a Képzőművészeti Kivite­lező Vállalat gondos konzerváló és felújító mun­kája után teljes pompájukban jelennek meg. Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a sok nehézség ellenére is az utóbbi két évben a fal­festészeti helyreállítások jó irányban fejlődtek. A korábbi megtorpanás megszűnt és remény van arra, hogy mind a restaurátorképzés, mind pedig a tényleges restaurálás vonalán a fejlődés egyenes vonalban halad tovább. Entz Géza

Next

/
Thumbnails
Contents