Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)
Jelentések - Entz Géza: Az Országos Műemléki Felügyelőség falképrestaurálási munkái 1967-68
A felsoroltakon kívül kisebb feltárást és konzerválást végeztünk a következő épületeken: Kőszeg, .Jurisich tér 14.; Győr, Liszt Ferenc u. 20.; Sopron, Templom-u. 6. és Uj u. 18.; Bük, kastély és Hidegség, r. k. templom. Minthogy a tél folyamán mindkét évben restaurátorainknak műtermet béreltünk, faszobrász-csoportunk által helyreállított felsőörsi oltár egy XVIII. és egy XIX. századi képének tisztítása és kijavítása is elkészült. Saját restaurátor-részlegünk mellett fokozottan támaszkodhattunk a Képzőművészeti Alap falképrestaurátoraira is. Elsősorban olyan nagyobbterjedelmú munkákat adtunk ki, amelyek elvégzéséhez csak ilyen módon tudtunk megfelelő munkaerőt biztosítani. Míg saját restaurátoraink majdnem kizárólag a Felügyelőség kivitelezésében levő műemlékek falfestészeti feladatait látták el, addig az Alapon keresztül önálló, kivitelezésünktől nem függő munkákat végeztettünk. Lehetővé vált ez elsősorban azáltal, hogy e célra a Felügyelőség költségvetésébe!! az eddiginél jé>val nagyobb összeg, évenként 1 — 1 millió Ft állt rendelkezésünkre. A sorra kerülő 7 munka közül a veleméri r. k. templom falfestményei származnak egyedül a középkorból. Miután a rendkívül szépen elhelyezett egyhajós, tornyos téglatemplom helyreállítása befejeződött, sor került a hazai gótikus falfestészet e kiváló remekének restaurálására. A munkát Lente István vezetésével Deák Klára és Bozó Pál végezték. A gondos rögzítés és tisztítás után igen sok, eddig csak kevéssé vagy egyáltalában nem ismert részlet került napfényre. Aquila János 1378-ban készített gyönyörű figurális sorozata a szentélyben és a hajóban a restaurálás után egyaránt magas színvonalú művészi értéket sugároz. Különösen kiemelhető a változatos színek finom harmóniája, a formai gazdagság az egyes alakok lendületes felépítése és a csoportkompozícié)k realisztikus előadása. Nagy nyereség, hogy a művésznek a szentély északi falára festett címeres lovagi öltözetes önarcképe eddigi állapotához képest határozottan kirajzolódik. A szentély déli falán festett fülke a templomi edényekkel szinte csendéletként hat. A veleméri falképek helyreállítása az utóbbi évek egyik legfontosabb és legsikeresebb munkájának tartható. Jó ütemben folytatódott az 1906-ban megkezdett restaurálás a sümegi r. k. plébániatemplomban. A szóban forgó két év alatt teljesen befejeződött a hajó boltozatképeinek, szentélyének, valamint karzatának helyreállítása. A freskókat elsősorban a beázás rongálta meg súlyosan, főként a boltozatok szenveeltek. A helyreállítás nyomán Maulbertschnek az európai hírű festménysorozata ismét régi szépségében jelenik meg. A munkát Przudzik József vezetésével Botond Károly és Hamvas Gábor végezték. A külsejében megújult és szerkezetében megjavított vörösberényi r. k. templom szép barokk belső festése ugyancsak a nedvességtől sérült meg leginkább. A boltozatok szokásos barokk alakos kompozíciója mellett elsősorban az oldalfalak festése kelt érdeklődést ahol ablakokon kitekintő, a festmény keletkezésével egykorú személyek arcképszerű ábrázolása látható. 1967-ben a karzat és a hozzá csatlakozó első boltszakasz helyreállítása készült el, 1968-ban pedig sor került a rendkívül erősen sérült, sekrestyéhez csatlakozé) szentsírkápolna rendbehozására. A munkát Papp Oszkár vezetésével Laczkó Gyula, Baranyai András. Hanély László és Mindszenti Péter végezte. Az 1966-ban elkezdett restaurálás a fertődi kastély Sala Terrena melletti szobájában 1967 nyarán fejeződött be. A szoba falait finoman megoldott chinoiserie díszítés borítja, amely idők folyamán súlyosan megsérült és erősen lekopott. Sárdv Loránd és Hanély László restaurátorok gondos munkája nyomán sikerült az eredeti részeket teljes egészében megmenteni, és a hiányokat megfelelő megkülönböztetéssel kiegészíteni. A kastély helyreállítása során az emeleten is újabb festmények kerültek elő, közülük az egyik szoba falán képtárszerű elrendezésben metszetábrázolások bukkantak fel. Lehetséges, hogy a híres Eszterház v-gyűjtemény gazdag metszetanyaga adott ösztönzést e barokk korban különben is kedvelt megoldáshoz. A szoba restaurálását 1968-ban Sárdy Loránd végezte. A Szabolcs megyei Tuzsér kastélyának nagytermét Wurzinger kassai festő festette ki barokk, alakos kompozícióval. A nagyterem súlyosan beázott, s ennek következtében a boltozati képek erősen megsérültek. A helyreállítást jelentékenyen nehezítette az a körülmény, hogy a festményt később kontár kezek átfestették, és ez átfestés leoldása rendkívüli nehézségeket okozott. A nagyteremmel párhuzamosan megtörtént a mellette levő szoba klasszicista falfestményeinek konzerválása és kiegészítése is. így az építészetileg helyreállított tuzséri kastély művészi értékét a magas színvonalú restaurátori munka lényegesen emelte. E kényes feladatot Németh Gábor és Harb József oldotta meg. A két év folyamán sort kerítettünk olyan táblaképek restaurálására is, amelyek a faszobrászati helyreállításra került oltárok tartozékai. 1967-ben Varga Dezső hozta rendbe a berhidai kis barokk oltár középső képét, 1968-ban pedig ugyancsak Varga Dezső restaurálta a sárospataki r. k. templom két barokk mellékoltárképét. A két főoltárképet Papp Oszkár Laczkó Gyulával és Baranyai Anelrással hozta rendbe. Ezáltal a gyönyörű sárospataki barokk faoltárok a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat gondos konzerváló és felújító munkája után teljes pompájukban jelennek meg. Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a sok nehézség ellenére is az utóbbi két évben a falfestészeti helyreállítások jó irányban fejlődtek. A korábbi megtorpanás megszűnt és remény van arra, hogy mind a restaurátorképzés, mind pedig a tényleges restaurálás vonalán a fejlődés egyenes vonalban halad tovább. Entz Géza