Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)
Jelentések - Szakál Ernő: Az Országos Műemléki Felügyelőség kőszobrászati helyreállításai 1967-68
EGER, cisztercita templom homlokzati stukkói Az egri volt cisztercita templom homlokzati helyreállítása során (tervező: dr. Rados Jenő) a vakolatból mintázott, erősen mállott és helyenként az alapvakolattól elvált stukkódíszeket kellett helyreállítani. A rögzítési munkák után készült el a stukkóplasztikák megtisztításának munkája, majd a hiányzó részek pótlása. Az újramintázott részek helyszíni felhordással, puhamészkőzúzalékos mész-gipsz stukkóból készültek. JAK, kegyúri karzat oszlopkieyészítés A jáki templom kegyúri karzatának ülőfülkéinél egy oszlop hiánya az esztétikai megjelenést nagyon kedvezőtlenül befolyásolta. A hiányzó oszlop helyére margitbányai mészkőből faragott oszlopot állítottunk. A csatlakozó részek értelemzavaró hiányosságait mészkőzúzalékos mész-gipsz stukkóhabarccsal javítottuk ki. KISNÁNA, oroszlános dombormű és kőtár A kisnánai vár ásatásai számos kőfaragványt is napfényre hoztak. (Régész: Pámer Nóra.) A faragványtöredékek között külön csoportot képeztek a vörösmárványok, mely töredékek egymáshoz illesztésével kialakult az eredeti faragvány képe. Egy gótikus párkányt megtámasztó két családi címer fölött oroszlán áll, fölötte feliratszalaggal, míg felemelt jobb mancsa alatt kapisztránkereszt és sárkány van kifaragva. A töredékekből megállapítható volt, hogy a domborműves farag459. kép. Kisnána. Vízköpős oroszlános dombormű helyreállítás után vány eredetileg vízköpő volt, amit az oroszk'míéjnél a hátfal síkjáról bemélyített tölcsérszerű kifaragás bizonyított. A töredékek ragasztásához katalizátoros műgyantát, az esztétikailag zavaró csorbulások javításához vörösmárványzúzalék és műgyanta keveréket, a nagyobb hiányok pótlásához vörösmárványzúzalékos műkövet használtunk fel. A műkőpótlásokat fogasvésővel faragtuk át (459. kép). A faragványos kőanyag kőtár-rendezésével (tervező: Erdei Eerenc) a Kompolti-sírkő kiegészítésével a vár romterülete élménytadóan gazdagodott. MÁREVÁR, reneszánsz faragványok A márévári ásatások (régész: G. Sándor Mária) nagyszámú faragványtöredéket eredményeztek, melyek között kiemelkedő jelentőségűek a reneszánsz töredékek. A krétaszerűen finomszemcséjű puha mészkőből gazdagon faragott, erősen töredékes és szilánkokra széteső egyes faragványok csoportosítása, az összetartozó részek ragasztásai után kerülhetett sor a jelentősebb mennyiségű faragványcsoportok kiegészítésére. Szinte teljesen összeállítható volt egy nagyon díszes faragású, delfines frízű reneszánsz ablak, melynek töredékeit összeépítettük, a hiányzó részeket mész—gipsz stukkóval pótolva. Összeépítettünk egy félköríves záródású, címeres-feliratos, a sarokmezőkben delfinekkel díszített ajtó-szemöldökkő faragványt is. Egy egyenes záródású reneszánsz ajtókeretet a töredékek összeépítése és a kiegészítés után visszaépítettük. Egy levóldísz frízű konzolos reneszánsz kandalló rajzban volt rekonstruálható. MOSONMAGYARÓVÁR, Nep. Szt. János szobor helyreállítása Az 1744-ben készült pestisemlék hazai barokk plasztikánknak nagyon szép alkotása, mely sajnos az idő viszontagságai mellett fizikai sérüléseket is szenvedett. A bábos korlát lefedő párkánya sokhelyütt el volt törve, egyes balluszterek darabokra estek szét, és több hiányzott is. Magán az emlékművön a szobrok szenvedték a legnagyobb károsodást. Míg az alépítményben levő Szt. Rozália-reliefen, és a volutás talapzatban levő, Nep. Szt. János életének jellemző jeleneteit ábrázoló dombormű veken nagyobb hiányok nem voltak, a főpárkányon álló szobrok súlyos sérüléseket szenvedtek. A Szt. Sebestyén szobornak letört a feje és hiányzott jobb karja, mely már újabbkori kiegészítés volt. A Szt. Rókus szobornak is le volt törve a feje, szélesen szétterülő köpenyén pedig nagyfokú mállások voltak. A harmadik szent szobrának hiányzott jobb kézfeje és a bal kezében tartott feszület — melyet egy újabbkori javításkor vascsappal rögzítettek — darabokra volt széthasadozva. Aránylag jó állapotban volt a háromszög alaprajzú obeliszk az oszlopfővel és Nep. Szt. János lendületes szoborkompozíciójával.