Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Jelentések - Cseh István: A népi műemlékek védelme 1967-68

456. kép. Zalaegerszeg, Göcseji Falumúzeum. Boron a fa las I a k ó h á za k körébe eső és a nótából is híres szélmalom helyreállításának költségeit az Országos Műemléki Felügyelőség magára vállalta, a helyreállítást helyi szakemberek végezték el (453—454. kép). A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemények szervezését az elmúlt évek során is támogattuk. A megvalósításhoz, illetve teljes befejezéshez a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum áll legközelebb (455 — 457. képek). Az évek óta folyó munka 1968. augusztus 20-ig, a megnyitásig befejeződött. A fejlesztési, bővítési munkálatok természetszerűleg még éveken át íölytatéjdnak, de ez a látogatók számára akadályoztatást már nem jelent.

9 A további vidéki, regionális gyűjtemények sorában a szombathelyi az, ahol a munkálatok leginkább előrehaladtak. A többiek, a Nyíregyházasóstói, a diósgyőri és a. baranyai gyűjtemények, sajnos, még eléggé kezdetleges stádiumban vannak. Örvendetes viszont, hogy az országos szintű Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum építési munkálatai már intenzíven folynak, és sok vonatkozásban előrehaladtak. Változatlanul az a véleményünk, hogy a népi építészet fennálló emlékeinek megőrzésére a szabadtéri gyűjtemények — mint egyféle alternatíva — igen alkalmasak. Ezért ezeket a törekvéseket továbbra is támogatjuk szakmai tanáccsal, pozitív hozzáállással és lehetőségeinkhez mérten anyagi eszközökkel is. 457. kép. Zalaegerszeg, Göcseji Falumúzeum. Egy boronafalas lakóház részlete Arról az évek é)ta elkezdett munkáról kell még szólnunk, amely falukutatás, illetve népi műemlékkutatás néven ma már egyre ismertebbé válik. EJ kell mondanunk, hogy nem tudunk még egy országról Európa-szerte, ahol ezt a munkát ilyen módszerességgel és anyagi áldozattal végeznék. Hozzá kell fűznünk ehhez, hogy mindez a műemlékvédelem keretei között, és annak szervezésében folyik, ami számunkra szintén nem közömbös. Ma már ott tartunk, hogy etnográfusaink egyöntetűen elismerik e munka jelentőségét, a begyűjtött anyag óriási dokumentum-értékét, és őszintén reméljük, hogy a munkába egyre többen bekapcsolód nak. A szervezett falukutatást 1970-ben tervezzük befejezni. Ez azt jelenti, hogy addigra az ország minden településéről képet kapunk, a kutatók valamennyit végigjárják, feltérképezik, leírják, fényképezik, egyszóval begyűjtik a falut, s az anyag feldolgozhatóvá válik. Évente mintegy 500 000 Ft költségkihatást jelent ez a munka számunkra, de úgy véljük, hogy ez kulturális értékben az évek során meg fog térülni számunkra és mindazok számára, akiknek a népi építészet értéket jelent. A falukutatással egyidejűleg folytatjuk műemlékeink műszaki felmérését is. Ez évente 20— 25 épületet jelent, s gyűjteményünkben ma már többszáz ilyen dokumentáció található. Sokszor elhangzott már az a megállapítás, hogy népi építészeti emlékeink megmentését illetően a