Magyar Műemlékvédelem 1967-1968 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 5. Budapest, 1970)

Jelentések - Horler Miklós: Az Országos Műemléki Felügyelőség építészeti helyreállításai 1967-68

AZ ORSZÁGOS MŰEMLÉKI FELÜGYELŐSÉG ÉPÍTÉSZETI HELYREÁLLÍTÁSAI 1967 1968 E két év műemlékhelyreállítási munkái lényegében az előző években lerakott elvi és módszertani alapokra épülve a korábban kitűzött program szerint folytatódtak. A harmadik ötéves tervidőszak kezdetén újra felmértük feladatainkat, számot vetve lehetőségeinkkel és a műemlékállomány helyzetével. A helyreállítandó műemlékek egy részét a már korábban megkezdett vagy előkészített munkák eleve meghatározták, így új témák csak ezek figyelembevételével kerülhettek bele a munkatervbe. Az előző ötéves terv tapasztalatait leszűrve a következő öt évre nem készítettünk évekre ütemezett munkatervet, csupán jegyzékbe foglaltuk azokat a műemlékeket, amelyek helyreállítása ezekben az években időszerű. A konkrét feladatokat a munkák előrehaladása és a lehetőségek figyelembevételével évenként rögzítettük. Egyes területeken — mint a kastélyok és a népi műemlékek terén — a kisajátítás, illetve kiürítés és a felhasználás nehézségei átmenetileg lelassították a helyreállítások menetét. A több éve folyó nagy vár-helyreállítások jelentős erőket kötöttek le, ezért ahol a munkák előrehaladása ezt megengedte, azok mielőbbi befejezésére törekedtünk. Teljesen befejeztük és 1967-ben az egri múzeum kezelésébe átadtuk a kisnánai várat, amelynek több éven át tartott feltárási és konzer válási munkái eredményeképpen a vár védelmi rendszere áttekinthetően kibontakozott, és az egyes épületrészek összefüggései érthetőkké váltak. A feltárásokból előkerült nagyszámú kőfaragványt a helyszínen, a palotaszárny fölé épült védőtető alatt helyeztük el. Az Erdei Ferenc tervei szerint készült helyreállítás a Mátravidéket fontos idegenforgalmi nevezetességgel gazdagította. A Diósgyőri vár (434. kép) egy évtizede folyó feltárási és helyreállítási munkái 1968-ban jelentős állomáshoz érkeztek: befejeződött a belsővár építészeti helyreállítása és elkészült a bejárati híd, ami lehetővé tette a vár átadását a Városi Tanács által létrehozott múzeumi szerv kezébe. A helyreállításnál fel nem használt faragottkő anyag bemutatására a rondella legfelső szintjén alakítottunk ki kőtárat. A továbbiakban már csak a külsővár befejezése és a vár múzeumi berendezése maradt hátra, továbbá a várárok és a környezet rendezése. Az építészeti helyreállítás Ferenczy Károly munkája, a statikai terveket Mayer József készítette. Ugyancsak elkészült 1968-ban a Magyar egregy melletti Márévár belső várának helyreállítása és a palotaszárny maradványaiból kiépített turistaház, amelynek földszinti boltozatos termében a feltárásból előkerült gazdag reneszánsz faragottkő-anyag és más ásatási leletek bemutatására helyi kiállítás készül. A külső vár konzerválása és a feltárási területen a természeti környezet visszaállítása itt is a következő évre húzódik át. A helyreállítás tervezője IT. Nándori Klára. Visegrádon e két évben a palota díszudvarának állagvédelmi munkái folytak. E munka jelentős eredménye, hogy az anyag elmélyült tanulmányozása alapján a tervező Sedlmayr János megoldotta a díszudvar addigi állapotában meglevő rekonstrukciós hibákat és a korábbi kiegészítésekből adódó didaktikai problémákat. Ennek eredményeként a palota romjai történeti hitelesség és helyes értelmezhetőség szempontjából lényegesen előnyösebb helyzetbe kerültek. Ugyancsak fontos eredmény, hogy az alsóvár évek óta holtponton levő helyreállítása 1967-ben lehetővé vált, amennyiben a kaputorony kiürítése megtörtént, és a feltárások lényegében tisztázták az alsóvár helyzetét. A kaputorony helyreállítási tervei 1967-ben, az alsóvár többi részének tervei 1968-ban elkészültek s a kiviteli munkák megindultak. Az egri várban folytatódtak a középkori székesegyház (435. kép) maradványainak konzerválási munkái, továbbá a DK-i fülesbástya helyreállítása. A rendkívül nehéz körülmények között folyó helyreállítás az igen rossz anyagból épült falak nagy tömegének kiegészítését, illetve cseréjét vagy felfalazását igényli és ezért nagy energiákat köt le. A munkálatok következő szakasza a Szép-bástya és környékének helyreállítása lesz, amelynek megoldására — a feladat ugyancsak bonyolult voltára való tekintettel — először tanulmánytervet készítettünk, s amelyet alapos megvitatás után fogunk csak végleges formában kidolgozni (tervező: Sedlmayr János, statikus: Mayer József). A simontornyai várban 1967-ben megindult helyreállítási munkák során az épület szerkezeti helyreállítása lényegében megtörtént, elkészültek az új tetőszerkezetek, a lépcsőház kiegészítése, a külső körítőfalak konzerválása és kiegészítése, 23 Magyar Műemlékvédelem 353